Újabb attrakcióval bővült a keszthelyi Festetics-kastély parkja. A Vadászati Múzeum melletti tisztáson belépőjegy megváltása nélkül is megcsodálhatjuk a 11 tonna hullajtott agancsból készített monumentális műalkotást.

A Totem a Vadászati és Természeti Világkiállítás kapuja, és jelképe volt a Hungexpo területén. Alkotója, Szőke Gábor Miklós szerint méltó végleges helyére került műve a keszthelyi kastély parkjában.

A szimbolikus kapu illeszkedik a vadászai kiállítás tematikájába, és a hamarosan átadásra kerülő új, hagyományos vadászati módok kiállításhoz is, egyúttal önmagában is értelmezhető látnivaló.

Szőke Gábor Miklós, szobrászművész
Fotó: MTI/Varga György

Gigantikus csodaszarvas

A csodaszarvas több mint 20 méter hosszú, 15 méter magas, szélessége 22 méter, ez nagyjából egy ötszintes épület méreteinek felel meg.

Elkészítéséhez őz, dám és gímszarvas agancsot használtak fel. A tizenegy tonna agancsot példátlan összefogással az ország valamennyi vadásztársaságának, erdészetének és számos magánembernek a segítségével két év alatt gyűjtötték össze. A szoborban az agancsok összefonódása ezt az összefogást, és ezen keresztül a nemzeti összetartozást is szimbolizálja.

Fotó: Mihály Szilvia

– A mű méretét és formátumát tekintve világszenzáció, egyúttal a magyar vadásztársaságok, a magyar vadászati kultúra összefogásának szimbóluma – erősítette meg ezt a gondolatot Kovács Zoltán, a világkiállítás kormánybiztosa.

Ősi erő

– 2019 elején kaptam felkérést arra, hogy készítsek egy szobrot, egy kapu installációt a világkiállítás bejáratához. Egészen különleges volt az a lehetőség, hogy hullajtott agancsokat használhatok a művemhez, ennyire szó szerint élő anyaggal még nem dolgoztam – eleveníti fel a kezdeteket Szőke Gábor Miklós. – Olyan alkotást terveztem, ami kifejezi a magyar identitást. Egy üdvözlő szobornak üzenet értéke van, a kapu a vallásban és a képzőművészetben is szimbolikus, átlényegülést, valaminek a kezdetét hordozza magában. A magyarok lélekvezető állata, a csodaszarvas által hazára leltünk, bizonytalanság, választás előtt mindig irányt mutatott nekünk, ezért ezt az állatot választottam a kapu megformálásához.

Ősi erő
Fotó: Mihály Szilvia

Az ősi népek sokszor az állatvilágból merítettek erőt, hitvilágukban nem volt idegen az egyes állatok természetfeletti tulajdonságokkal való felruházása, totemként való tisztelete. Ezt az ősi erőt fejezem ki csodaszarvasom Totem címével.

A lélek áramlása az ősi kultúrákban szájon keresztül történik, úgy tudunk eggyé válni a természettel, ha összeolvadunk vele. Ezt az utat járhatjuk be, amikor a bőgő csodaszarvas száján keresztül lépünk közelebb a természethez. Ezt az eggyé válást a több ezer agancs találkozása, összefonódása is kifejezi.

Harmóniában a természettel

– Egy légies csodaszarvast képzeltem el 9 ágú aganccsal, ami a napsugarakhoz hasonlóan összeköti az eget a a földdel, ez nem kicsi mérnöki és szobrászi kihívás volt. A szobrászokból, mérnökökből, hegesztőkből álló csapatommal magát a szobrot egy több mint 20 tonna rozsdamentes acélszerkezetre építettük rá, több mint egy évet dolgoztunk rajta, ezután 2 héten keresztül telepítettük a Hungexpohoz, majd Keszthelyre.

Fotó: MTI/Varga György

A Totem mindenkiből más érzéseket vált ki. Van, aki nyitottsággal tanulmányozza az agancsok izgalmas szövedékét, megáll a kapuban fotózni, mélázni, van, aki idegenkedve nézi. A művész szerint aki harmóniában van magával és a természettel, az nem találja félelmetesnek művét.