Jégünnepélyek
– A téli sportok, a korcsolyázás, fakutyázás és a jégvitorlázás nagyon népszerűek voltak Keszthelyen. A múlt századi balatoni jégünnepélyek azonban az időjárás szeszélyeinek voltak kitéve, sosem lehetett előre tudni, hogy a hetekig tartó készülődést követően a kitűzött napon valóban rá lehet-e majd menni a jégre, vagy az két-három melegebb nap miatt megolvad, vizes és balesetveszélyes lesz – avat be bennünket a jégünnepélyek titkaiba Iski Szilvia, a Helikon Kastélymúzeum történésze.
Kattints ide, és tudj meg mindent a hatalmas balatoni telekről!
A XX. század elején a Csónakázó és Korcsolyázó Egylet jelölte ki a jégpályát és szervezte a jégünnepélyeket Keszthelyen, még Budapestről is hívtak korcsolyásokat, fakutyásokat, sőt, ródli versenyt is hirdettek.
A mai Fő téren, az akkori Andrássy téren egy bódéban kék-fehér zászlóval jelezték, ha korcsolyásra alkalmas jég képződött a Balatonon. Így elég volt csak a városban korzózni, hogy megtudják az emberek, mikor érdemes lesétálni a partra.
A Festetics hölgyek, főleg a fiatal lányok előszeretettel vettek részt a jégünnepélyeken, leginkább fővédnökséget vállaltak, de van néhány írásos emlék, ami bizonyítja, hogy nem féltek a téli sportoktól sem.
1918. januárjában a Balatont vastag jégpáncél borította, Festetics Ella kisasszony is felcsatolta a korcsolyáját és a tömegben siklott.
A lányokra ebben az időben természetesen gardedámok vigyáztak, ők azonban nem tudtak korcsolyázni, egy fűtött helyről figyelték a jégpályán csúszó párokat, így egy-egy kézcsókot nem tudtak megakadályozni.
Nézd meg, milyen volt a füredi jégkarnevál 1937-ben:
A jéghokis hercegasszony
– 1938. farsangján veszi el Bécsben Festetics III. György Maria Haugwitzot. Ő egy nagyon modern nő, amikor ideköltözik Keszthelyre, részt vesz a város életében, ünnepségekre jár, sportol, télen szívesen korcsolyázik.
Kattints ide, és tudj meg róla mindent!
Ha belenézel ebbe a videóba, láthatod, milyen egy vidám téli nap a Balatonnál, szőrmebundás hölgyek fakutyáznak, kalapos urak korcsolyáznak; idilli, nem?
– 1940-ben egy fantasztikus hangulatú jégünnepélyről ad hírt a a Keszthely és Vidéke január 20-án.
A gimnázium vízi sporttelepén rendezték meg az ünnepséget, amin Festetics III. Györgyné nem csak fővédnök volt, hanem díjakat is átadott, de érdeklődve figyelte a sportolókat is.
„Különösen érdekelte a jéghoki, mert ez kedvelt játéka, sokszor volt kapus, most is szakszerűen figyelte a VIII. osztályos kapus ügyes védéseit.”
Képzeld el a hercegasszonyt, mint jéghoki kapust!
Már elkezdődött a második világháború, de ez még nem volt érezhető a Balatonnál, így a jégünnepélyt nagyon jó hangulatban tartották meg.
„Az ünnepélyen a szülők és tanügybarátok igen nagy számban vehettek részt, a kikötőhíd csak úgy roskadozott a közönségtől, de sokan topogtak a jégen is. A gépzene tánczszámaira ekkor még a közönség táncolt.
Az ünnepély felvonulással kezdődött pattogó indulókra. Kígyóvonalban mintegy 50 jelmezes-álarcos diák korcsolyázott el a közönség előtt. A színes forgatagban sikerült jelmezek vettek részt: halál, cowboy, rikkancs, suszterinas, apród, orvos óriási hőmérővel, csikós, magyar menyecske, cserkész, indián, kéményseprő, cigány.
Legnagyobb sikere egy frakkos-estélyiruhás párnak volt. A jelmezesek között többen női ruhában voltak, de senki sem tudta, hogy melyik a fiú, melyik a leány. Az aranyifjúság egyik tagja fogadni akart, hogy az estélyiruhás hölgy igazi hölgy. Vesztett volna, mert az is fiú volt.”
A vidám és színes felvonulás után a jégünnepély sportbeli része következtet. Gyorskorcsolya, műkorcsolya és jégkorongversenyt tartottak, az érmeket a hercegasszony osztotta ki.
Természetesen nem maradhatott el a jégkirálynő választás sem, a győztes leány egy cserép virágot kapott, udvarhölgyeivel nagy sikert arattak a közönség körében.
„A hercegasszonynak nagyon tetszettek a jelmezekbe öltözött diákok. Behatóan érdeklődött a verseny minden száma iránt, s a versenyző tanulók közül többet felismert, akikkel a gimnázium egyéb ünnepélyein már találkozott.”
A balatonföldvári jégünnepről videónk is van: