A Fuss, hogy mások is túlélhessék futóverseny és jótékonysági nap célja, hogy segítsék a Sármelléki Légimentő Bázis szakmai és technikai korszerűsítését. Ez a nagy sárga mentőhelikopter a Balaton környékén végzi mentőtevékenységét, nem lehetünk elég hálásak a munkájukért. Az esemény szervezője, Nagy Boglárka, a Magyarországi Légimentésért Alapítvány alapítója mesélt az egész napos program részleteiről.
A keszthelyi Alpha parkban megrendezett eseményen személyesen is megismerhettük a mentésben részt vevőket, beszállhattunk a helikopterbe is és átélhettük, milyen, amikor riasztás kap az egység.
Fotó: Mihály Szilvia
A reggeli leszállás videóján láthatod, hogy a helikopter pilóta könnyebben beteszi a hatalmas járművet a kis parkolóba, mint ahogy én a kocsimmal beállnék ugyanide. Bár a videón nem érezni, de a hatalmas légörvény majdnem a földre döntött. Nézd a földi személyzet ruháját és a fákat, ahogy lobognak a szélben.
Mint megtudtuk, egy ilyen helikoptert minimum ezer órás helikopter vezetési múlttal kezdhet el egy pilóta vezetni, vagyis hatalmas rutinnal és tapasztalattal kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki mentőhelikopter pilóta lehessen.
A Sármelléki Légimentő állomás vezetőjével, Kis Ádámmal beszélgettünk, aki nagyon örül annak a lehetőségnek, hogy közelről is bemutathatják a mentőhelikoptert a gyerekeknek, felnőtteknek. Egy műszakban 3 fős személyzet biztosítja a légimentést, egy pilóta, egy orvos és egy paramedikus. Ők az ország legjobb szakemberei, őket riasztják a legsúlyosabb esetekhez, a nagy balesetekhez, a kritikus állapotú belgyógyászati betegekhez.
Kiss Ádám a likeBalatonnak elmondta, hogy munkatársaival blokkokban dolgoznak. Ilyenkor a sármelléki bázison laknak, ki sem mozdulnak onnét. A pilóták 3-5 napos blokkokat töltenek a bázisokon, az orvosok, paramedikusok 2-4 napos blokkokat ügyelnek egyszerre.
– Hogy lehet valakiből légimentő?
– A minimum feltételek megfelelése után, ami egy kétállomásos szűrő, a felvételt megelőzi egy kétnapos képzés és vizsga. Meg kell tanulni a légijármű fedélzetén végzendő orvosi beavatkozások speciális körülményeit, valamint repülős, műszaki és általános navigációs kérdéseket is. Évente egy-két alkalommal két napos szakmai, repülési és biztonsági képzések szükségesek ahhoz, hogy ezt a munkát a legmagasabb szinten tudjuk végezni. A légimentés során vannak a repüléssel összefüggő feladatok és vészhelyzetek, és vannak az egészségügyi ellátással kapcsolatos eljárások, feladatok. A pilóták és a paramedikusok Németországba is járnak szimulátoros tréningekre, ahol különböző vészhelyzeteket gyakorolnak. Minél keményebb a gyakorlás, annál egyszerűbb a valóságban helytállni.
Fotó: Mihály Szilvia
– Az egyszerű kifejezés bennem a ti munkátokkal kapcsolatban fel sem merül. Azt gondolom, és a hétköznapi emberek mindegyike azt gondolja, látja, hogy ti hősök vagytok.
– Nem. Nem mi vagyunk a hősök – mondja Ádám. – Az én magánvéleményem az, hogy hős egy pék vagy egy informatikus, aki egy baleset vagy vészhelyzet során kilép a komfortzónájából, és segít az embertársain. Nem tudja, pontosan mit kell csinálni, de megpróbálja. Ő egy hős.
Fotó: Mihály Szilvia
Mi nem hősök vagyunk, mi erre, az életmentésre, a légimentésre vagyunk kiképezve. Nagyon különleges eljárásokat alkalmazunk a helyszíni ellátások során, nagyon súlyos esetekbe avatkozunk be és mentünk életet. Mi erre nagyon sokat gyakorlunk és tanulunk, azért, hogy a helyszínen a feladat megoldás könnyű legyen. Mi szakértők vagyunk, profik vagyunk, mi annyit gyakorlunk, hogy akkor kerülünk a komfortzónánkba, amikor bevetésre megyünk. Minket erre készítenek fel, ezért dolgozhatunk itt, ennél fogva mi nem lehetünk hősök, mert mi profik vagyunk, nekünk ez a hivatásunk.
– A legsúlyosabb eseteknél vagytok jelen. Hogy dolgozzátok fel ezeket a szituációkat lelkileg?
– Ránk ugyanaz érvényes, mint minden egészségügyi dolgozóra, megvan a saját feldolgozási rutinunk, történetünk, saját füzetünk a lelkünkben, ahol egy-két név fel van írva. Mi is kérhetünk külső segítséget, néha nagyon szomorú és megrázó eseteket látunk, amikor erre a külső segítségre is szükségünk van.
– Hogy választottad ezt a hivatást?
– Nagyon jól emlékszem, 19 éves voltam, amikor 1997. február 17-én megláttam az Express újságban egy hirdetést, ahol mentőápolót kerestek. Akkor besétáltam az Országos Mentőszolgálathoz, és kértem a felvételemet, azóta a sürgősségi ellátásban dolgozom. Az elmúlt 22 évben átestem minden stáción, voltam hős, voltam mindenható, voltam okos, remélem, most már nyugodtabb, bölcsebb vagyok.
Nem hős, hanem példakép; Fotó: Mihály Szilvia
A rendezvény alatt egyszer csak felszállt a helikopter, riasztást kaptak, azonnal indultak a bevetés helyszínére. A videót a másik oldalról kellett volna felvennem, hogy a fényviszonyok jobbak legyenek, de nem tudtam olyan gyorsan futni, ahogy pörögtek az események, én nem kaptam kiképzést ilyen esetekre.
Soltánszky Mátyástól megtudtuk, hogy alap esetben a riasztás után 4 perc áll a rendelkezésükre a felszálláshoz, most, hogy a gép mellett volt a teljes személyzet, 2 percet sem vett igénybe, hogy a levegőbe emelkedjenek.
Mátyás bemutatja nekünk a légimentők mentőorvosi kocsiját, melyen megtalálható minden kiemelt technika és életmentő eszköz, amivel a helikopter is fel van szerelve. Ezzel az autóval akkor mennek a helyszínre, ha valamilyen időjárási körülmény miatt a helikopter nem tud elindulni.
Nem hősök, de példaképek, köszönjük a munkájukat, köszönjük a futóverseny résztvevőinek a támogatásukat!
Nézd meg a bemutatón készített képeinket:
Készítette: Mihály Szilvia
