Hintóktól az automobilokig
Hogy miként kerültek az autók a hintómúzeumba, s mit lehet tudni róluk, arról hétfőn tartottak sajtótájékoztatót. Itt elhangzott, hogy a világ összes hintótípusa megtalálható a múzeumban, s a gyűjteményt folyamatosan bővítik. Pálinkás Róbert, az intézmény igazgatója elmondta, hogy a kiállítást úgy fejlesztik, hogy azt is megmutassák, hogyan alakultak át hintók automobilokká.
Az 1915-ben gyártott Ford Modell T Speedters-t és a Packard 110-et sajtótájékoztatón mutatta be Pálinkás Róbert, az intézmény igazgatója és a járművek tulajdonosa, Lakatos Ferenc /Fotó: Keszey Ágnes
A múzeumba most egy 1915-ben gyártott négyhengeres, 2896 köbcentis, 20 lóerős Ford Modell T Speed-sters versenyautó és egy 1941-ben készült 4018 köbcentis, 100 lóerős luxusautó, egy Packard 110 került. A hintómúzeumban – szintén az ő jóvoltából – már egy ideje látható egy 1914-es Ford T. A járművek tulajdonosa Lakatos Ferenc gyűjtő, aki restaurálta a járműveket, majd lehetővé tette, hogy a nagyközönség is megcsodálhassa a veterán autókat.
Veteránautók a hintómúzeumban /Fotó: Keszey Ágnes
Luxus és szépség
A Packard Amerika korai luxusmárkája volt: már az I. világháború előtt nagyméretű, hathengeres túrakocsikkal kápráztatta el az autós világot. A 110-es modellből létezett két és négy ajtós limuzin és kombi is. Ebben az autóban alapfelszereltség volt a hűtő-fűtő berendezés, a rádió és reflektor.
A kiállításon látható bordó példány – melyet annak idején Washington államban használtak – egy tavalyi balatonfüredi bemutatón a legszebb Amerikai autó díjat kapta.
Egyedi megoldás a versenyautón
A másik csodajárgány, a piros színben pompázó Ford Model T Speedster érdekessége, hogy nincsen szélvédője, a benne utazókat kis körüveg védte a a bogaraktól és a felcsapódó piszkot.
Veteránautók a hintómúzeumban /Fotó: Keszey Ágnes
Egy kis történelem
– Onnan szerettük volna indítani az autók bemutatását, amelyik pillanatban a lovakat kifogták a kocsi elől, és helyettük motort szereltek be – összegezte Lakatos Ferenc, hogyan is illenek veterán autók a hintók közé. Amerikai járgányokat tárnak a közönség elé, hiszen elmondása szerint ott volt a legnagyobb kultusza az autóknak, s ott fejlődött legjobban az autógyártás. Technikatörténeti érdekességeket is megosztott a hallgatósággal.
– Amerika autógyártását három nagy korszakra osztjuk fel. Az 1917-18-ig tartó időszak a „rézkorszak”, hiszen az autóépítésben ennek az anyagnak nagy szerep jutott. A csillogó részeket – mint ahogy két autón is látható – rézből készítették. Az ebben az időben készült autók drágák voltak, sok kézműves munkát igényeltek. Az ezt követő, 1930-ig tartó éveket a technika hajnalaként emlegetjük. Ekkor már az alapkocsikból továbblépett az autógyártás: váltókat és kényelmi felszereléseket építettek be. 1930 utántól – egészen addig, amíg az autógyárakat át nem állították a háborús termelésre az aranykorszak következett be az amerikai autógyártásban. Nagyon drága, nagyon szép és luxusautókat készítettek – kalandozott a múltban Lakatos Ferenc. A keszthelyi hintómúzeumban látható autók egyenkénti történetéről is szólt.
Lakatos Ferenc jóvoltából kerültek az autók a múzeumba/Fotó: Keszey Ágnes
Roncsból születtek újjá
– Az 1914-es Ford T-modell felújításának egy szegedi restaurátor kezdett neki, de megakadt, és átadta nekem. A Speedsters roncs állapotban került Magyarországra, nagyon sok mindent kellett rajta restaurálni. A Packard először egy holland gyűjtőnél volt, négy éve hozattuk be teljesen leromlott állapotban – idézte fel Lakatos Ferenc. Azt is elmondta, hogy a járművek üzemképesek, forgalomba vannak helyezve, s néha feltűnnek veteránautó-találkozókon.
Keszey Ágnes
