Különleges freskók a temetőkápolnában
A Keszthely déli oldalán lévő sárga temetőkápolna a városon átvezető útról is látható, de még a keszthelyiek nagy része sem tud arról, mekkora értéket rejt az épület. A temetőben levő templom könnyen megközelíthető gyalog és biciklivel is, érdemes egy rendhagyó séta keretén belül felkeresnetek a pihenésetek során.
Tömegközlekedéssel is eljuthatsz Keszthelyre! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Jelenleg a felállványozott épületen restaurátorok dolgoznak, már ez különleges látvány. A kétezres évek elején fedezték fel azokat a XIII. századi freskómaradványokat a külső falakon, melyeket ma állagmegóvással védenek az időjárás viszontagságaitól. A feltárások közben derült ki, hogy a templom belsejében három különböző korszak falfestései láthatók, ezeket igyekszik megmutatni a nagyközönségnek Nemessányi Klára és szakembergárdája. Ők végezték korábban a Hévíz-Egregyi kápolna restaurálását is.
Restaurátorok dolgoznak a temetőkápolnán
Fotó: Mészáros Annarózsa
Nem temetőkápolnának épült
– A freskók alapján feltételezhető, hogy ugyanúgy, mint a Fő téri templom, ez a temetőkápolna is XIII. századi épület – tudtuk meg Tál Zoltántól, a Magyarok Nagyasszonya-templom plébánosától.
– Itt állt Szentmiklósszeg nevű település, ez az ő templomuk volt, de településrészt a törökök elpusztították. A templom körül 1775-ben alakították ki a temetőt, majd a kápolnát 1909-ben építették át.
Vaszary Kolos hercegprímás, városunk szülötte azt kívánta, halála után ebben a kápolnában temessék el.
Halála előtt megépíttette a kicsinyke mauzóleumot, holttestét 1915-ben ide helyezték el. Ma már nem itt nyugszik, mert a falak vizesedése miatt Lékay László prímás érsek azt a határozatot hozta, hogy a pusztulásnak induló homokkő szarkofág nem megfelelő sírhely, ezért Vaszary maradványait 1981-ben elvitette az Esztergomi Bazilika kriptájába. Emlékét itt a templomban egy festett ablak és az üres, díszes szarkofág őrzi.
A festet ablak Vaszary emlékét őrzi a temetőkápolnában
Fotó: Mészáros Annarózsa
Temetőkápolna, mint turisztikai attrakció
Kerner Gábor, műemlékvédelmi szakmérnök, a Keszthelyi Városvédő Egyesület alapítója azt vallja, a kis kápolna Keszthely múltjának fontos tanúja, belsejében minden bizonnyal rejtőznek még középkori freskók, melyek feltárásra várnak.
– Szívügyünknek tekintjük a szakrális emlékek megőrzését, bemutatását, ezért már a kétezres évek elején elkezdtük a temetőkápolna megmentését. Civil kezdeményezésre létrehoztunk egy csapatot, aki ezt szívügyének tekinti, már 2015-ben kinyomtattunk egy ismeretterjesztő brosúrát is a templomról.
Keszthely település feltételezhetően három, kisebb területi egység későbbi összeépülésével jött létre.
Ez a három egység az északi Szent Márton Szeg, a kastélypark nyugati teraszának környezete, a mai Fő téri Szent Lőrinc templom köré szerveződő városrész és a déli Szent Miklós Szeg, a mai Szent Miklós templom területe lehetett.
A város nagy tengelye a római kortól követhető, egészen Fenékpusztáig ér, ennek a tengelynek ez a három egykori városrész a fő pillére. A Szent Márton zarándokút is érinti ezt az útvonalat és ezt a kápolnát, hiszen a freskók egyikén maga Szent Márton látható.
Szent Márton a könyörgő koldussal
Fotó: Mészáros Annarózsa
Sokáig azt hitték, ez a kápolna az 1800-as évek végén épült, de ez a templom Keszthelynek a régebbi múltjába tartozik. Azt gondoljuk, ezt a kápolnát szervesen be kell kapcsolna a város turisztikai attrakciói közé. A temető önmagában is egy fontos látnivaló, hiszen városunk nagyjai is mind itt nyugszanak.
Ez a temetőkápolna pedig egy Magyarországon egyedülálló kuriózum, hiszen olyan templom is kevés van, ahol a külső freskók megmaradtak, olyan meg pláne, ahol kalászos Krisztus ábrázolást látunk.
Hatalmas művészettörténeti érték az apró temetőkápolnában
– A 2000. tavaszán kezdődő felújításkor, illetve a vakolat leverésekor kerültek napvilágra azok a középkori falképek, melyek János evangélista patmoszi látomásait illusztrálják – tudtuk meg Nemessányi Klárától.
– Hatalmas művészettörténeti értéke van ennek a hat álló alaknak.
Szent Bertalan nyúzott bőrével
Fotó: Mészáros Annarózsa
Szent Péter látható pápai tiarával a fején, kezében a mennyek kulcsával. Mellette Szent Mártont ábrázolják a lábánál könyörgő koldussal.
A kecses Szent Mihály Arkangyal egyik kezében lángpallos, a másikkal épp a lelkeket mérlegeli. A súlyosabb, jó lélek látható a serpenyőben, az ördög a barokk íves tetejű ablak építésekor elpusztult.
Fent Szent Bertalan a saját lenyúzott bőrét viszi egy kampós boton, a nyúzókés is a kezében van, szinte hátborzongató az ábrázolás. A hússzínű test él és mozog, a boton lógó lenyúzott bőr is realisztikus.
A keleti szentélyfalon valószínűleg Szent Miklóst ábrázolták, aki jobb kezével áldást oszt, bal kezében egy pásztorbotot tart, püspöksüveget visel.
Mellette látható az ikonográfiai különlegesség, a kalászos Krisztus ábrázolás, ami nagyon ritka megjelenítési mód. Mi itt láttuk először. Krisztus a halála után nem a megszokott ábrázolási módban, az ágyékkötőben a sírból kiemelkedve látszik, hanem gazdag ruhában. Lába sebeiből növények ágaznak ki, melyek kézsebein is keresztülhatolnak. Jobb kezében szőlő, bal kezében gabonaszálak láthatók. Ez az eukarisztiának egy nagyon szép és egyszerű ábrázolása, az országban hasonlót sem ábrázolásmódban, sem méretben nem látni.
A kalászos Krisztus a temetőkápolna freskóján
Fotó: Mészáros Annarózsa
A benti feltárás során valószínűleg négy evangélista vagy egyházatya ábrázolása fog előbukkanni karéjos keretekben. A pici szentély a gótikus réteget, a hajóban pedig a középkori falképeket fedeztük fel a vakolat alatti kutatóablakainkban. Fent a karzaton háztető mellett kukucskáló fejecskéket látunk, ez még bármilyen jelenet lehet, akár a jeruzsálemi bevonulás is.
Etikus restaurálás
A külső falképet újra védőréteggel vonjuk be. Az etikus restaurálás azt jelenti, hogy a mi bevitt anyagaink gyengébbek, mint az eredeti.
Mi ugyanúgy porfestékkel dolgozunk, mint a középkori festők, a színek és pigmentek megközelítőleg ugyanazok, mint amiket ők használtak. A mai pigmentek színtartóssága viszont sokkal rövidebb, mint anno volt.
Etikus restaurálás a temetőkápolnában
Fotó: Mészáros Annarózsa
A freskó védett állapotban tartja a pigmenteket azáltal, hogy a mészpáncél kiül a frissen festett vakolat felületére, ez ágyazza be a pigmenteket. A freskó ezért időálló, az a festék, amit mi kötőanyaggal visszük fel, ezért nem olyan tartós, a szél, az eső, a nap károsítja azt, nagyjából 15- 20 évente van szükség az újrarestaurálásra.
A temetőkápolna a felújítást követően, várhatóan október végétől látogatható lesz, de érdemes már a feltárás és állagmegóvás közben is megnézned.
Nézd meg képeinket!
