Palotaépület a lovaknak
A keszthelyi Festetics-kastély parkjában található Hintómúzeum épületét 1883-87 között Festetics (II.) Tasziló építtette, eredetileg a főúri család istálló és kocsiháza volt. Azokat a lovakat helyezték itt el, melyeket a család a mindennapi életében használt. A lófelhasználás abban az időben elég sokrétű volt, munkára, utazásra, sporttevékenységre, szórakozásra is igénybe vették a négylábúakat.
Az épület palotaszerű megjelenése tudatos építészi munkáról tanúskodik. Az istálló stílusában passzolt a bővítésen átesett főépülethez, harmonikus megjelenése arra utal, hogy nagy becsben tartották a lovakat.
A palotaszerű Hintómúzeum
Fotó: Mészáros Annarózsa
A második világháború során Maria Haugwitz, az utolsó hercegasszony a lovakat beszolgáltatta a hadseregnek. Ugyanúgy besorozták őket, mint a katonákat. A hercegi istálló lovait a Vásár téren adták át, és bizonyítékok vannak arra, hogy ezek a paripák a Don-kanyarban is szolgáltak.
Az emeleti részen a lovászok és a kastély személyzetének szálláshelye volt. Az épület másik szárnyában eredetileg is a kocsik, hintók, szánok kaptak helyet, hiszen ezek voltak az utazás eszközei.
Korabeli fotókon látjuk, hogy a család életében az utazás fontos szerepet töltött be. II. Tasziló, Lady Mary Hamilton is ezekkel a járművekkel utazott.
Fotó: Mészáros Annarózsa
Sörgyár az istállóban
A háborút követően ezek a járművek eltűntek vagy megsemmisültek, egy darabot sikerült visszaszerezni az évek folyamán, amivel a hercegasszony szakácsnője menekült el a front elől egy Sopron melletti kis faluba. 1945 után néhány évre a katonaság vette birtokba a területet, majd az akkori városi tanács tulajdonába került.
Az épületnek ezután elég viszontagságos sorsa lett, még sörüzem is működött itt. Ahol most állunk, a főbejárattal szembeni első terem, az a Balatoni világos palackozó üzeme volt egykor. A szánok felé haladva voltak az irodák, az igazgatóság, a bérszámfejtők.
A sörgyár idején rá sem ismertünk volna az épületre…
Fotó: Mészáros Annarózsa
– A korabeli fotókon látszik, hogy a mostani főbejárat elé egy rámpát építettek, hogy az érkező teherautókat könnyebben tudják a sörös rekeszekkel megpakolni. Szerencsére az épület oszlopait nem bontották le, de csak azért, mert ezek egyben tartópillérek is voltak. A felújítás során a belső térben is falakat kellett kiszedni, csempéket és a rámpa magasságáig lebetonozott alapot is kellett bontani – meséli Varga Zoltán, a Hintómúzeum vezetője. – Volt itt fűszért raktár, szikvíz üzem és még szükséglakások is. Az épület ki sem látszódott a köré épített garázsoktól, melléképületektől.
Garázsokkal és tárolókkal építették körbe a főépületet
Fotó: Mészáros Annarózsa
Pusztító tűz
1990-ben leégett az épület tetőszerkezete, a Zalai Hírlap 1990. január 11-én így számolt be a tűzesetről:
„Tegnapra virradó éjszaka tűzvész pusztított Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeum melletti egykori lovarda épületében. A Bástya utca 4. számú, háromszintes épület lakás céljára használt középső része gyulladt ki. A tetőtéri 8 lakás teljes egészében megsemmisült, s a mennyezet beszakadása miatt az alatta lévő ugyancsak 8 lakás is használhatatlanná vált. A tűzvész következtében 45-en maradtak hajléktalanul. …
– Éjjel 1 óra 10 perckor kaptuk a riasztást, ismeretlen telefonálótól – mondta Kránicz Dezső őrnagy, városi tűzoltóparancsnok. – Hármas fokozatú riasztást rendeltünk el, majd ezt ötösre változtattuk, kérve valamennyi zalai egység segítségét, továbbá Veszprémet és Marcalit is. Nehezítette a körülményeket, hogy a tűzcsapok le voltak fagyva, mindet ki kellett olvasztani. Közben víznyerési lehetőséget kaptunk a laktanyától és a Kastélymúzeumtól. …
A leégett tető
Forrás: Zalai Hírlap / Arcanum
A rendőrség jelenlévő képviselőjétől megtudtuk, hogy az épület különböző részeit gyakran idegenek, „csövesek” vették igénybe. …
– Ahogy felkeltem, úgy rohantam át az udvaron, be az épületbe. Vertem az ajtókat, ordítoztam, hogy tűz van, meneküljetek! A lányom is ott lakik. Valaki egy taxisnak szólt az utcán, aztán hamar jöttek a tűzoltók – tette hozzá Sárközi Gyula. – Hozzánk menekültek, meg a faházakba az emberek, a gyerekek. …
– Szörnyű sikoltozásra ébredtünk – mondta öt gyermeke mellett Németh Béla. – A hat éves ikerkislányaimat a hónap alatt hoztam le, a nagyobbak jöttek a lábukon. Semmink sem maradt, csak ami rajtunk van… A gyerekek könyvei, iskolatáskái, szóval mindenünk odaveszett a tűzben…”(Forrás: Arcanum)
Nézd meg képeinket:
Egy átalakításnak köszönhetően nyerte vissza az épület a régi formáját, a felújítási munkák hosszú évekig tartottak. 2004 óta múzeumként üzemel, az eredeti funkciója előtt tisztelegve kocsik, hintók, lovasszánok alkotják a kiállítás fő elemeit, a gyűjtemény közel 70 darabból áll.
