A grafikai alkotásokat – több ezer darabot – a veszprémi dr. Poór Ferenc adományozta az intézménynek. Az ex librisek egy részét ő maga készíttette el, másik része gyűjtésből származik. A könyvjegyek a Balatoni Múzeum kisgrafikai gyűjteményét gazdagítják már, melyet az 1970-es években hoztak létre, ebben nagy szerepe volt az adományozónak is. A most 87 esztendős dr. Poór Ferenc volt ugyanis az akkoriban rendszeresen megszervezett kisgrafikai biennálék ötletgazdája és szervezője, s kiadványokat is szerkesztett. A pedagógus számára hobbi volt az exlibris-gyűjtemény létrehozása és gyarapítása, de e tevékenysége jóval nagyobb jelentőségű, mint csupán szabadidős tevékenység.
Könnyen bele lehet szeretni ebbe a műfajba, mondja Major Katalin, a Balatoni Múzeum művészettörténésze Fotó: A szerző
– Könnyen bele lehet szeretni ebbe a műfajba, mert sokféle technikával és sokféle stílusban készülhetnek az alkotások. A legrégebbiek a 15. század végéről származnak, de igazából a 16. század a virágkora, amikor elterjedtek a nyomtatott könyvek. A másik virágkor a szecesszió időszaka, a 19. század vége, 20. század eleje. Akkor gyönyörű ornamentális, figurális ex librisek készültek – mondta bevezetésképpen Major Katalin, a Balatoni Múzeum művészettörténésze.
Szerencsehozó szimbólummal
Idővel önálló művészeti ággá vált az ex librisek készítése. A könyvbarátok rendszerint művészeket kértek fel könyvjegyeik elkészítésére. Neves alkotók is foglalkoztak ezzel, például Albrecht Dürertől is fennmaradtak ilyen alkotások.
– Alapvetően három fő kategóriáról beszélünk. Vannak a sima, címeres ex librisek: ezek a barokk korban, a 16. századtól voltak jellemzők, később megjelentek az önarcképek, feliratok, jelmondatok, majd a témás, szimbolikus ex librisek lettek egyre népszerűbbek. Ma már ez utóbbiak a gyakoriak. Íratlan szabály, hogy az ex libris valahogyan tükrözze tulajdonosának személyiségét, hogy mi iránt érdeklődik, milyen jellegű könyveket gyűjt – szólt az alkotásokról a művészettörténész.
BÚÉK 1978
A Balatoni Múzeum megkezdte a gyűjtemény tematikus feldolgozását, melyben számos, Keszthelyhez kötődő alkotás is szerepel, ezek a város neves személyiségeit vagy meghatározó épületeit ábrázolják.
– A gyűjtemény nagy része a második világháború utáni időszakból származik, az 1950-es, 1960-as évekből. Világhírű alkotók munkái is vannak itt, akiknek a művei nemzetközi elismertségűek. Még folyamatban van a gyűjtemény áttekintése és rendszerezése. Elsősorban a keszthelyi és balatoni témájú ex librisekre koncentrálunk, de nagyon változatos a gyűjtemény. Dr. Poór Ferenc konkrét megrendeléseket adott, így például van sorozat költőkről, írókról, képzőművészekről, a zene világából – sorolta Major Katalin.
S a gyűjtemény ugyancsak érdekes darabjai a karácsonyhoz és az új év köszöntéséhez kapcsolódó alkotások. Ezek nemcsak témájuk miatt érdekesek, hanem sokszor maga az ábrázolás is különleges. A legtöbb ex libris ugyanis monokróm, de a múzeumi gyűjteményben a szilveszteri, újévi képek között színes is van.
Losonci Nándor és családja ötletes ex librise
– A karácsonyi ex libriseken a bibliai tematika, a Szent Család megjelenítése hagyományos, az angyalábrázolás is gyakori, s van olyan is, amin betlehemezőket láthatunk. Ezek mind meghitt hangulatot tükröznek, a hagyományokhoz nyúlnak vissza. Az ünnepi ex librisnél a műfaj íratlan szabálya, hogy egy konkrét személyhez kötődjön, nem érvényesül. Ám vannak szép számmal olyanok is, melyeket egy-egy család készíttetett üdvözlőlapként, s azon küldte el ünnepi jókívánságait. Az újévi ábrázolások szabadabbak, olykor pajzánság is feltűnik bennük, sok esetben vázlatosabbak. Az ex librisben nagyon szeretik a metszők a szimbólumokat, ezek az újévi jelképek meg is jelennek. Mulatozó emberek, szerencsehozó szimbólumok jellemzőek ezeken, de sokszor vannak olyan ex librisek is, melyet valószínűleg csak a tulajdonosa értett – mutatott be néhány darabot Major Katalin.
Ünnepi ábrázolás 1962-ből
Ezek az ex librisek múltidéző művek is egyben, hiszen tükrözik, felidézik azt az időszakot, melyben készültek. A Balatoni Múzeum kisgrafikai gyűjteményének tekintélyes részét – közel 1500 alkotást – egyébként bárki megnézheti az interneten, a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban.
