Ádám szívesen emlékszik az esztergomi Ferences Gimnáziumból két keszthelyi tanítványára Hetényi Tamásra és Kulcsár Gáborra, akiknek köszönhetően sokszor járt a városban.
– Korábban Keszthelyhez nem sok minden kötött a szokásos gimnáziumi osztálykiránduláson kívül, ami leginkább a Festetics-kastély megismerését szolgálta. Majd jött ez az év, a 2024-es, ami dömpingszerűen keszthelyi eseményekkel lett tele. Kezdődött a Balaton Színházban tavasszal, majd folytatódott nyáron a zenetörténeti sétával.
– A séta különösen alkalmas arra, hogy az ember lemérje azt, hogy a közönség milyen. Ugyanis ott nincs elválasztó, szép magas színpad, alacsony széksorok, hanem ott tényleg együtt sétálunk. S azt vettem észre, hogy a közönségből beleszóltak, kijavítottak, hozzátettek: és ez főnyeremény. Hiszen én, az ötödik kerületből, a belvárosból, Budapestről mondjam meg egy Keszthelyinek, hogy mi hol van? Viszont zenetörténetileg én tudtam megmutatni néhány érdekességet. Óriási megtiszteltetés volt, hogy a Festetics-kastélytól meghívtak, ráadásul egy külön terembe is ellátogathattunk, ahol kotta különlegességeket csodálhattunk meg. Ezt a fajta sétát évente kétszer szeretném megismételni – mesél terveiről Ádám.
– Illetve a minden év szeptemberében megrendezésre kerülő Táncpanoráma keretén belül Megyeri Lénával a Lábujjhegyen című produkcióval érkeztünk. Ezeken a találkozókon ő beszél a tánc történetről, én a zenetörténetről és ezt a kettőt ütköztetjük egymással. Én azt mondom, hogy a zene fontosabb. Ő azt mondja, hogy a tánc a fontosabb. Ezen rendszerint jól összeveszünk, mindeközben igyekszünk információkat átadni a közönségnek – meséli nevetve a kultur stand-up-os. – A Nagy zenészek, nagy szerelmek sorozatomat is elhoztam Keszthelyre, most Puccini életével ismerkedhettek meg a hallgatók.
Rendhagyóan az énekórán is
Szeptember végén a keszthelyi középiskolák kezdeményezésére két helyszínen is rendhagyó énekórát tartott a zenetörténész. Az egyik igazából nem is egy iskola volt, mert a zeneiskola a nagytermébe gyűltek össze a Vajdások, kétszázan. Majd a Premontrei Gimnáziumban is bepillantást nyerhettek a diákok egy izgalmas zenei kirándulás szöveteibe.
– Tulajdonképpen ez nem egy énekóra – vallja Ádám. – Ez inkább egy alternatív, ingyenes programlehetőség az iskoláknak. S az én tanulásom is, hiszen nagyon régen voltam már ahhoz gimnáziumi énektanár, hogy tudjam, hogy a mostani középiskolás korosztály mire is érzékeny. Olyan visszajelzések jöttek, amelyek megerősítenek abban, hogy ez egy nagyon jó közösségformáló esemény. Ezt le lehet mérni egyrészt a tekinteteken, és le lehet mérni az utána érkező reakciókon. Hiszen, ha odajöjjön hozzám egy diák folyosón és megállít és azt kérdezi, hogy annak a zeneműnek, amit lejátszottam, ki volt a szerzője, mert azt a darabot majdnem megkönnyezte… Vagy az, hogy utána az utcán megállít egy srác és azt mondja, hogy ez az egész neki ez nagyon tetszett. Illetve ő gitározik és dalokat ír, s esetleg elküldhetné-e nekem a darabjait… roppant megható és megtisztelő! Mert ez nem komolyzenéről szól önmagában, hanem a kapcsolódásról, egymás megismeréséről és a közösségi élményről. Személyes élményekkel tűzdelem tele, hogy egy-egy darabról én miként gondolkodom. Rendhagyó énekóra a címe, de van benne egy csomó zenetörténet, de nem szisztematikusan. Tehát nem arról szól, hogy ha ezt valaki végigüli, akkor megtanulja a reneszánsz zeneszerzőket.
– A középiskolás korosztállyal számomra egyetlen egy fogalom van, ami köré ez az előadás épül, s ez az őszinteség. Őket nem lehet megvezetni, nem is szabad. Üres frázisokkal nem lehet őket lekötni. Ez egyrészt komoly energiabefektetés, másrészt egy komoly élmény. Van olyan előadás az ország más helyén, ahol vért izzadok, hogy működjön. Itt most mind a két alkalommal azt mondtam: fúúú, ide eljönnék énektanárnak!
A börtön ablakában vajon lehet gitározni?
Ha szó van zenéről, zenetörténetről, akkor adódik a kérdés, hogy a zenetörténész maga mikor kezdett vonzódni a zenéhez? Talán erre a válaszra senki nem számít…
– A börtön ablakában című dallal kezdődött a zenei pályafutásom – mosolyodik el Ádám. – Csajozni akartam a gitárral, mert az egyik kollégista osztálytársamtól elirigyeltem, hogy gitározik és kértem, hogy tanítsa meg nekem A börtön ablakábant. Azzal a dallal elkezdett érdekelni, hogy a gitáron melyik hangot hol fogom le.
– Én általában Sex Pistols-t hallgattam, s a nagymamám, amikor leültetett, hogy hallgassam Beethovent, akkor fél órát hallgattam, majd kérte, hogy őszintén mondjam meg a véleményemet, mire azt feleltem, hogy ez rettenetes dögunalom. Szóval, nem a Kodály-módszernek megfelelően kezdtem zenei pályafutásomat, ahogy azt a nagykönyvben megírta a Mester, de végülis egy népi dallam nyomán.
Északról délre, majd a Balaton körül
Az északi partról a délire is ellátogat Ádám “Nagy zenészek, nagy szerelmek” című sorozata. Legközelebb októberben 26-án, Fonyódon Liszt életével ismerkedhet meg a közönség, a teljesség igénye nélkül. – Liszt Ferenc elég nagyívű és változatos életet élt: a két nagy szerelem, Marie d’Agoult, aki Liszt gyermekeinek az anyja és Caroline von Wittgenstein hercegnő és Liszt kapcsolata lesz terítéken. Liszt Ferenc, aki mélységesen vallásos volt, s tulajdonképpen azt szerette volna, ha ő rendes, úgymond szentségi házasságban él. Neki ez nem sikerült. Tehát Liszt felesége, mint fogalom nem létezik. S ez elég szomorúvá tette őt. De aztán egy idő után lemondott erről, és onnantól kezdve, hogy kiderült a kudarc Caroline von Wittgenstein-nel, akivel aztán együtt élt még, de onnantól kezdve már ő reverendában járt. Ez egy érdekes, változatos és nagyon-nagyon romantikus sztori.
2025-re is rengeteg terve van Bősze Ádámnak, amiben központi szerepet kap a Balaton.
László Ferenc történésszel, egy rendkívül tartalmas, szórakoztató és utánozhatatlanul fanyar humorral átszőtt sorozatot készítenek Páratlan páros címmel. – Ő választ egy uralkodót, én egy zeneszerzőt – az a lényeg, hogy egy korban éljenek. Nyáron, a legnagyobb hőségben és a szinte kiürült Budapesten meghirdettünk egy előadást a Hullámzó Balaton tetején címmel – Balaton az irodalomban és Balaton a zenében. A szervezők és a mi legnagyobb megdöbbenésünkre teltház volt. Így azt mondtam Ferinek, hogy jövő nyáron ezzel körbe kell járni a Balatont!
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Nyitókép, fotók: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu
