18:00 – 22:00 “Igaz vót ám! – Egy vállusi summás asszony mesevilága” időszaki kiállítás kapunyitása, tárlatvezetéssel
18:00 – 22:00 “Mesés karakterek” kézművesen – egész estés múzeumpedagógiai foglalkozás
18:30 – 20:00 Élő mesemondás Bereczky Szilárddal
20:00 – 21:00 Szertárunk kincsei: régi eszközök új köntösben – Farkas László fizika mestertanár bemutatója az iskolatörténeti kiállításban
20:00 – 22:00 Nosztalgia mozi: filmvetítés babzsákokkal, kuckósan
22:00 – 01:00 Fergeteges talpalávaló – táncház a Re-Folk zenekarral
————————
18:00 – zárásig Festetics Szabadulószoba*
18:00 – zárásig Állandó kiállítások és az időszaki kiállítás szabad bebarangolása, tárlatvezetési lehetőséggel

* A lehetőség feláras és regisztrációhoz kötött.

2022. június 25-én a múzeum csak 18:00-kor a Múzeumok Éjszakája programsorozat kezdőidőpontjában nyit.
2022. június 25-én és június 26-án 9:00 és 17:00 között nem lesz látogatható.

A Múzeumok Éjszakája 2022-ben

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA TÉMÁJA ebben az évben: “Újragombolt hagyományok”.

Ehhez a hívó szóhoz szorosan kapcsolódva a Balatoni Múzeumban idén elsősorban a családok kerülnek a középpontba és a közösen eltöltött minőségi idő.

Molnár Csenge, néprajzos-muzeológus nem csupán a családoknak, de fiataloknak, időseknek, kortalan közösségeknek egy olyan szakmai kiállítást álmodott meg, ami pont most, épp a Múzeumok Éjszakáján nyílik meg. Az este fő látványossága az “Igaz vót ám! – Egy vállusi summás asszony mesevilága” időszaki kiállítás, mely tárlatvezetéssel egybekötve a summások életén át juttat be a népmesék és a velük járó tanulságok birodalmába. Bár a múzeum főként a tárgyakról szól, de mi az élő szellemi hagyományt is szeretnénk bemutatni a tárlatban, ami másfél évig látogatható.

Ezzel együtt a Balatoni Múzeum összes programjának célja az értékmegőrzés. A Múzeumok Éjszakáján minden friss, mai és hagyományőrző.

Időszaki, iskolatörténeti kiállításunkban fellelhető szertárunk kincseinek bemutatója is különlegesség, mely új, mai köntösbe öltözteti a régi eszközöket.

Az egész estés múzeumpedagógiai foglalkozásba bármikor be lehet csatlakozni, ahol az alkotás folyamatán keresztül ráébredhetünk, bárkiből lehet mesehős!

Az örömtánc se maradhat ki, a Re-Folk zenekar unikális hangzást kölcsönöz a történelmi aulának.

Közkedvelt, így évről évre fenntartjuk a hagyományos büfé is lesz ezen az estén, igazi házi zsíros kenyérrel várják a Balatoni Múzeumba látogatókat.

A Balatoni Múzeum, mint helyszín

A Balatoni Múzeum nemcsak Keszthely, de az egész Közép-dunántúli régió egyik tradicionális szellemi csomópontja, a Balatonnal kapcsolatos ismeretek bázisa.

1898-ban a “Balaton kultuszának emelésére” alapították a múzeumot. Céljaik azóta is változatlanok, mégis korszerűek: a Balaton és környéke kulturális és természeti értékeinek gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és bemutatásával a “magyar tengert” kutatjuk és népszerűsítik.

Arra igyekeznek inspirálni minden hozzájuk ellátogatót, korosztálytól függetlenül, hogy ne csak passzívan ismerjék meg, de aktívan élvezzék is a kultúrát, a tudományos eredményeket, hogy jobban megérthessék közös múltunkat, önmagukat és a világot. “Gomboljuk újra a hagyományokat”!

Az egész életen át tartó élményközpontú tanulás elve szerint dolgozzák fel; felelősen gyűjtve, konzerválva, tárolva és felmutatva a Balatonnal kapcsolatos lenyűgözően gazdag anyagot, hogy átmentsük a jövő generációi számára, ezáltal támogatva a kultúra folytonosságát, és növelve megbecsültségét.

Múzeumok Éjszakája egy izgalmas, interaktív este a Balatoni Múzeumban, amikor minden hagyományos, mégis mai. A rendezvény kuriózuma, hogy aki náluk kezdi az estét és itt vásárolja meg a belépőjegyet, ezzel az összes programban részt vevő keszthelyi múzeumba jegyet vált. A helyszíneken kapott karszalaggal minden intézmény látogatható. Az év leghosszabb kulturális éjszakáján, a maratoni nyitva tartás mellett millió programmal, koncerttel, tárlatvezetésekkel, várjuk az érdeklődőket.

A Balatoni Múzeum, a Családbarát Hely védjegy birtokosaként különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy méltó legyen a családok elismerésére, babasarokkal, pelenkázóval állunk a Mamák és Babák segítségére, emellett az épületben lift segíti az időseket, mozgáskorlátozottakat; a múzeum akadálymentesített a kerekesszékesek számára.

A szabadulószoba sztorija

Képzeljétek el, hogy a második világháború végnapjaiban vagyunk! A Festetics kastély utolsó úrnője, az özvegy Haugwitz Mária grófnő a gyermek Festetics (IV) Györggyel – a hercegi cím örökösével – hónapokkal ezelőtt, 1944 szeptemberében elhagyta a várost és az országot. A szovjet csapatok 1945. márciusában érik el Keszthelyt. A front elvonulása után kifosztják a Festetics-kastélyt, ám csodával határos módon a kincsek egy része megmenekül.

A városparancsnok, Ilja Illarinovics Sevcsenko a fosztogatásokat megelőzendő lefalaztatta a könyvtári szárnyat az oda elrejtett értékekkel együtt. Csapatod küldetése, hogy megtaláljátok a titkos átjárót, és megmentsétek a pusztulástól a „Festeticsek örökségét”.

Siessetek, menjetek el aBaéatoni Múzeumba a Múzeumok Éjszakáján és utazzatok vissza az időben egy izgalmas történelmi pillanatba!

* A program (karszalagon túl) feláras és időpont egyeztetéshez, regisztrációhoz kötött!

Mesés karakterek kézművesen – múzeumpedagógiai foglalkozás!

Az időszaki kiállításuk, “Az egy vállusi summás asszony mesevilága” sodrásában, valamint kapcsolódva a Múzeumok Éjszakája idei tematikájához, az egész estés foglalkozás célja, hogy “újragombolja” a kiállításban megjelenő mesefigurákat. Ezek különböző technikákkal való elkészítése izgalmas kihívást és felhőtlen remek kikapcsolódást nyújt a gyerekseregnek, akik a mesés karaktereket készítve, ezen keresztül is felfedezhetik önmagukat!

Nosztalgia mese- és gyerekfilm vetítés!

A “mozigépész” ezen az estén: Szávics Gyula, a Magyar Film- és Médiatörténeti Egyesület alapítója és vezetője.

Szülők fiatalkorát idéző nosztalgikus filmszalagok kerülnek a gépbe, melyek kiállták az idő múlását és ma is taníthatnak amellett, hogy családunkkal itt, a jelenben hasznos időt tölthetünk együtt. A mese fontos örökségünk.

A program alsósoknak kiváló, nagyoknak kifejezetten érdekes és szórakoztató időtöltés.

Fergeteges talpalávaló – táncház a Re-Folk zenekarral!

A keszthelyi Re-Folk Zenekar zenéjében az alapvető vonós hangszerek (hegedű, három- és négyhúros brácsa, nagybőgő) mellett helyet kapnak pengetős (tamburák, kobzák, citera), fúvós (furulya, kaval, tilinkó, somogyi hosszúfurulya), ütős (tapan, ütőgardon, cajon) és egyéb különleges hangszerek (tekerőlant, buzuki, tölcséreshegedű, doromb) is.

Így bátran ígérhetjük, hogy az éjszakába nyúló zenét és táncot egyedi hangulat lengi majd be, ebben az autentikus múzeumi atmoszférában.

A zenekar univerzális megszólalású: magyarországi, erdélyi és moldvai dialektusokban is otthonosan mozog, önálló koncertek mellett táncházak muzsikálásával, és táncegyüttesek kíséretével is foglalkozik.

A múzeumok éjszakáján Kicsik és Nagyok szórakoztatására táncház formájában látogatnak hozzánk a zenekar tagjai: Burucs Szabolcs, Burucs Zoltán, Hintalan Gergely, Horváth Szilárd (zenekarvezető), Rezes Gábor, Szalay Andrea Rita.

A programhoz bárki bátran csatlakozhat, a lépéseket szakavatott táncpedagógussal mutatjuk!
Élő mesemondás – aki mesél: Bereczky Szilárd irodalomkedvelő, néptáncos, népdalénekes.

„Kicsi madár jaj de fenn jársz!
Mi az oka alább nem szállsz…”
(magyar népdal)

Bereczky Szilárd húsz évig volt a keszthelyi Georgikon Néptáncegyüttes tagja, emellett a Népművészet Ifjú Mestere díj birtokosa, mélyen elkötelezett a magyar népművészet iránt.

A Múzeumok Éjszakájára összeállított mesecsokrot Benedek Elek gyűjtéséből és a jubileumos Tamási Áron novelláiból válogatja, emelve az este fényét!
“Igaz vót ám! – Egy vállusi summás asszony mesevilága” – utazás a népmesék birodalmába!

A kiállítás szorosan kapcsolódva az “újragombolt hagyományokhoz”, a summások (mezőgazdasági idénymunkások a 19-20. században) világát tükrözve mutatja be, hogy a mese olyan élő hagyomány és közösségi élmény, amire mindenkinek szüksége van. Nem csupán vitrineken keresztül, hanem minden állomásnál közösen beszélgetve, játszva, mesélve!

A feldolgozott történeteket dr. Petánovics Katalin gyűjtötte az 1970-es években Válluson Benke Jenőné Teréziától, egy szegény summásasszonytól. A summások életén keresztül kitartással felvértezve, tanulságokat gyűjtve, mindeközben önfeledt szórakozással nem máshova, mint a Fekete király várába vezet az út…