Láthatóak itt kocsik, autók, hajók és léghajók – sok érdekesség mellett.
Mint ahogy a múzeum honlapjáról kiderül: „a látogatók megismerhetik az utazások előkészületeit, azt, hogy mi került egy útiládába, például hogy nézett ki az 1930-as években készült hajszárító, milyen gyógyszereket vittek magukkal egy hosszú utazásra, és hogyan nézett ki egy korabeli szekér, amelyet mentésre használtak.A kiállítás megmutatja azt is, hogy milyen volt a Habsburg Birodalom úthálózata, milyen veszélyek leselkedtek az utazókra, és hintószimulátoron ki is próbálhatják a látogatók, hogy milyen állapotban voltak a korabeli utak.
A tárlat a vasúti közlekedés rejtelmeibe is beavatja a vendégeket. A kiállítás egyik szenzációja egy felújított termes kocsi, amely a korabeli vasúti közlekedésben a luxuskategóriát képviselte.
A vasút elterjedésével az utazási szokások is megváltoztak. Egyre többen keltek útra a nyári és téli időszakban, kedvelt úti célok voltak a tátrai üdülőhelyek. A kirándulók felszereléseit is megtekinthetik a látogatók, köztük egy túrabotot, amelyben snapszos üvegecskét is el lehetett rejteni.Különleges képregény is várja a vendégeket, amely egy korabeli balatoni utazást elevenít meg: a főszereplő ifjú hölgy a korszak nevezetes balatoni üdülőhelyeit, Füredet és Keszthelyt is érinti.
A hajómakettek segítségével az érdeklődők tanulmányozhatják a többárbocos tengerjáró vitorláshajók felépítését, és egy kormánykereket is kipróbálhatnak. A hajózási reklámok bemutatják a 19-20. század legnagyobb hajózási vállalatainak kínálatát, és azt, hogy hogyan nyerhettünk volna akkor egy világ körüli tengeri utat.
A levegő meghódítására készített gázballonos léghajó kosarát közelről szemlélhetik meg a látogatók. A merev szerkezetű, fémvázas, kormányozható léghajó modellje felidézi a keszthelyi születésű Schwarz Dávid feltaláló személyét.
Az autók világát több eredeti márka mutatja be. A korabeli Benz- vagy Lancia-modellek láttán érdemes megnézni a térképen, mennyi volt a maximális megengedett sebesség Európában az autózás hőskorában.”
