Szücs Ildikó | 2021.01.19. 07:00
Településbemutató - Örvényes
A Balaton északi partjának közepén fekszik ez az alig 200 lelket számláló falu, ami nyaranta sokszorosan benépesül köszönhetően az itteniek vendégszeretetének, a zamatos boroknak, a Balaton-felvidék csodás kirándulóhelyeinek és a környék egyetlen szabadstrandjának.

Örvényesen napjainkban elsősorban szőlészettel, borászattal foglalkoznak a helyiek, a jó bor és a békésen szép vidék pedig a 170 lakossal rendelkező faluba csalogatja a látogatókat. A nyári szezonban azonban megsokszorozódik az emberek száma, hiszen rengeteg kiadó szoba van itt, ahol a csendes nyaralásra vágyók akár egy hétig, az átutazók pedig egy napra is megpihenhetnek.

A falut körülöleli a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amelynek számos részében nagyszerű kirándulásokat lehet tenni.

Az Örvényesi Séd völgye északra terül el, a patak a 4-5 km-re fekvő, Pécsely melletti Zádor-vár tövénél lévő Zádor-kútból ered, és Pécsely patak néven fut be az örvényesi erdőbe. Ha nyugatra indulunk el Örvényestől, akkor Vászoly csodás környékét fedezhetjük fel, ha pedig keletebbre vándorolnánk a csodálatos Tihanyi-félszigetet járhatjuk be.

A Tihanyi-félszigetre tekintve
Fotó: Szücs Ildikó

A falut ölelő lankánkon egyébként a kedvelt balatoni borfajtákat: olaszrizlinget és rizlingszilváni szőlőt termesztenek. Vörösbort elsősorban kékfrankosból készítenek, de ma már ebből is kóstolhatunk rozét. Feldolgozásuk, érlelésük az ősi receptek szerint, a szőlőhegyen lévő régi, fahordós családi pincékben történik. Az ízét úgy jellemzik, mint a jellegzetesen zamatos, kerek és tüzes örvényesit. Közel s távol itt található az egyetlen szabadstrand, amely főként családok kedvelt strandolóhelye.

Látnivalók

Örvényes csendes kis település, ám még egy napsütéses őszi vagy téli napon is tele van a falu elején található Huszár Vendéglő, ahová a helyiek is szívesen térnek be egy jó falatra. Innen csak pár lépésre található a falu sokat emlegetett nevezetessége, az Örvényesi vízimalom, amelyről már 1211-ben is említést tesznek a tihanyi apátság birtokleveleiben. A műemlék malom azóta is folyamatosan üzemel, még a török időben sem rombolták le. Múzeumát, amely fontos ipartürténeti emlék évente több ezren látogatják. Felülcsapós, fából készült kerekét a Pécsely-patak lezúduló vize forgatja. A malmot az évszázadok folyamán többször átépítették, jelenlegi formáját az 1800-as években kapta.

 

A tér támfalának utca felőli oldalán található a Pán-forrás, ami bár tábla jelzi, hogy vize nem bevizsgált, mégis a falubeliek kedvelt víznyerő helye. A helyiek szerint a forrásból jövő karsztvíz hibátlan minőségű, ők szívesen töltik meg palackjaikat friss forrásvízzel. A víz egyébként a templom feletti beépített régi tanítókertben ered, innen vezettték le a templom alatt. Hogy miért pont egy Pán fejet formáztak az érdekes mini-srákányra hasonlító kifolyó fölé, az rejtély, mindenesetre találó a pásztorok kecskelábú istenét megtenni egy kút őrzőjévé.

A Pán-forrás a templom mellett
Fotó: Szücs Ildikó

Egy kis történelem

Örvényes már az avarok, majd a rómaiak idején is lakott hely volt. XVIII. századi feljegyzésekből tudjuk, hogy amikor igen alacsony volt a tó vízszintje, Örvényes előtt falak álltak ki a vízből, és az 1990-es évek elején találtak is a víz alatt Árpád-kori és bronzkori kerámiákat. A merülések során a régészek az akkori vízszint alatt alig egy méterrel rábukkantak egy kör alakú zónára, amelyet az iszapos medertől eltérően bazaltkövek pettyeztek. Itt találtak rengeteg kerámiatöredéket, a cserepek pedig a középső bronzkorból, mintegy 2500 évvel ezelőttről származtak. Ennek alapján bizonyítható, hogy abban az időben a tó sokkal sekélyebb volt, mint ma. A mai part közelében szigetek és félszigetek emelkedtek ki a vízből, és ezek némelyikén építettek falvakat az emberek.

Csendes utcakép
Fotó: Szücs Ildikó

A község nevét először 1211-ben említik a Tihanyi Bencés Apátság birtokaként. A középkorban ezeken a birtokokon virágzó élet volt, gazdálkodók és mesteremberek lakták – állítólag egy aranyműves is volt köztük. Az 1593-as török pusztítás következtében a falu szinte teljesen elnéptelenedett, majd 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be. Ők már a másik domboldalra, az új templom köré építették házaikat. A település mai arca nagyjából ebből az időben alakult ki.

Oláh János, papkeszi születésű református lelkész útleírásában megemlíti Örvényest is:

„Örvényes, Német katholikus lakosokkal, kik igen sok szőlőket birván, és azokat jól mívelvén, tehetössek. Az egész helység egy egyenes utszából áll, mellynek tsak nem közepén áll a’ templom. A házak sorba vagynak épülve. Ez előtt egynehány esztendőkkel tsak nem egészszen elégett; de égése után még szebben megépült. Határja köves, de gabona termő, nádasa is a Balatonban igen jó. Örvényes után következik Udvari.”
(Forrás: Arcanum.hu/Oláh János: Balaton mellyéki tudósítások barátságos Levelekben, 1834.)

Szőlőtőkék a határban
Fotó: Szücs Ildikó

Örvényes címerében és zászlajában lévő malomkerék utal arra, hogy valaha három működő malom is volt a faluban a XIII. századtól kezdve. Eredeti neve Ermenes volt, amelyet már 1093-ban említenek, és nem tudni honnan kapta és miért változott később a mai nevére. De eljátszhatunk a gondolattal, hogy a patak örvénylő vizének, vagy a malomkerekek forgása miatti örvénylésnek is köze lehet hozzá. Ha nyugalomra, néhány történelmi érdekességre és szabad strandolási lehetőségre vágyunk, akkor ez a kis település tökéletes választás lehet az év bármelyik szakában.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva