A Balaton parti városok, köztük Révfülöp hangulata is évszakonként változik, hiszen nyáron sokkal nyüzsgőbb élet várja az idelátogatókat, de a Fülöp-hegyi Millenium kilátóbólnyíló panoráma a hűvösebb hónapokban is lélegzetelállító élményt nyújt. A városka egyik nevezetessége 2001-ben épült Pelényi Gyula tervei alapján, a magyar államalapítás ezeréves évfordulójának emlékére. A 274 méteres Fülöp-hegy tetején lévő kilátóhoz felkaptatni nem hosszú túra, de az építményből elénk táruló látvány minden izzadságcseppet megér.
A Fülöp-hegyi Millenium kilátó (Fotó: Szücs Ildikó)
A városnéző kirándulást itt csodálatos romok színesítik, amiből Révfülöpnek kettő is van.
Az Ecséri templomrom a XII-XIII. században épült falusi templom maradványa, amely az egykor önálló Ecsér faluhoz tartozott. A templom feltehetően egy korábbi épület alapjaira épült, az építőkövek között mai is láthatók a római kort idéző kőmaradványok. Az ásatások során egy hatalmas keresztelőmedence, valamint több, gyönyörűen faragott kő is előkerült. A templomot Szent Kristófnak, a hajósok védőszentjének szentelték. Az őt ábrázoló freskó nyomai még látszanak, de a formák sajnos már nem kivehetőek.
A másik látványosság a vasútállomással szemben található Fülöpi templomrom, amely a középkori Fülöp falu XIII. századból származó vörös homokkőből emelt, szépen faragott félköríves kő bélleletes kapujú templomának romjait. A román stílusú építmény maradványait a műemléki hivatal 1953-ban konzerváltatta s a templom falai a diadalívvel és a felette emelkedő oromfallal együtt majdnem eredeti nagyságban láthatók. A rom szabadon látogatható, környezete rendezett, megközelítése könnyű, érdemes felkeresni és körbejárni.
Fülöpi templomrom (Fotó: Szücs Ildikó)
Kevés múzeum dicsekedhet olyan kiállítóhellyel, ami a tó partjára épült, de Révfülöp igen. Itt található a város Honismereti gyűjteménye, amely jelentős történeti, néprajzi és geológiai anyagot vonultat fel. A nagyszabású gyűjtés az 1950-es években kezdődött helyi tanárok kezdeményezésére egy természetvédelmi szakkör keretén belül. A múzeum tulajdonképpen egyetlen ember, Benke László tevékenységének köszönhető, aki lelkes – jó értelemben vett – megszállottsággal gyűjtötte, dolgozta fel és rendezgette a fellelt tárgyakat. 1991-ben pedig Révfülöp nagyközségnek adományozta a lényegében magángyűjteménynek tekinthető honismereti anyagot.
A múzeum kedvelőknek ennél többel is kedvez a város, hiszen a szőlőművelés és borkészítés révfülöpi története és emlékei, „Tüzes ízű Fülöpi” címmel az Egészségház pincéjében a Pincekiállításon tekinthető meg szezonálisan, a Tóparti Galériában a Tóparti Művészeti Hetek rendezvénysorozat kap helyet minden évben, és az elmúlt évtizedekben több, mint 100 művész munkái voltak itt láthatók. A RévArt galéria létrehozásának pedig több célja is volt. Egyrészt a gyűjtemény megnyitása a nyilvánosság számára mind fizikai, mind virtuális szempontból, valamint kiállítási, bemutatkozási lehetőséget kívánnak biztosítani a mindenkori művészet alkotói számára az új médiumon, az interneten. Egyúttal közel szeretnék hozni a képzőművészeti alkotásokat az internetet használók számára is.
A Munkás Szent József templom mellett könnyen elmegy az ember, ha nem tudja, hogy érdemes nyitott szemmel járni Révfülöp kis utcáin, ugyanis ez a templom olyan, mint egy nyaraló. A Török Ferenc által tervezett templomhoz tartozó terasz egy fa köré épült, az épületben az oltár közvetlenül az ablak mellett foglal helyet, belső tere világos, könnyed és mondhatni lélekemelő.
A Szigeti strand a település központjában, a vasútállomástól kb. 400 méterre, a labdarúgópálya melletti ápolt zöldterületen helyezkedik el. A domborzatában változatosan tagolt, árnyéktartó facsoportokkal, parti homokos lídós részekkel tarkított területe elsősorban a nyugdíjas a kisgyermekes családok körében örvend nagy népszerűségnek.
A Császtai strand Révfülöp nyugati részén helyezkedik el, a 71-es főközlekedési út, vasút, kerékpár út mellett. Az elődök gondos munkáját még máig is őrzi az évszázados platánfasor, amely körülöleli a strandot. A fürdő jó megközelítési lehetőséggel, kiépített parkolóval rendelkezik. Az idelátogatókat egy új fogadóépület, szolgáltató egységekkel várja, a strand területén vízi csúszda, strandröplabda pálya, játszótér, vízisportszer kölcsönző található.
A Napfény Kempingben pedig modern mobilházak és bérsátrak is foglalhatóak a parcellák és sátorhelyek mellett.
Az üdülővárosban különféle éttermek és szálláshelyek találhatók, amiknél érdemes utánanézni a szezonon kívüli nyitvatartásnak. Amit kár lenne kihagyni egy igazi olasz, helyben készített tésztából álló ebéd vagy vacsora a Cselling Udvarházban, ahol barátságos és otthonos szobákban lehet kipihenni a városnéző túrát. A Tóth Pince ideális hely borkóstolóknak, vagy céges rendezvényeknek, a tőle 800 méterre lévő Tóth Vendéglő pedig egész évben nyitva áll, a fedett kerthelyiségben, élő zene mellett élvezhetik a finom ételeket a betérők. A Mákvirág Borházban saját készítésű borokat ízlelgethetnek az ebédhez vagy vacsorához, a Móló Cukrászdában pedig kézműves fagylaltot, tortákat és házias sütemények várják a vendégeket.
Aki pedig kutyával érkezik a városba, a Bisztro 71-ben a házi gyúrt tésztákkal és kézműves hamburgerekkel várják vendégeiket a házi kedvencekkel együtt.
A város történetéről:
Révfülöp első írásos említése 1211-ből származik, ám a leletek tanúsága szerint, már a római korban is lakott terület volt. A révátkelőjét már a XI. században, a nevét tihanyi bencés apátság Pilip nevű preadiumaként, azaz uradalmi majorjaként említik a források.
A Fülöp-hegy déli lábánál bukkan felszínre a Magyarországon található egyik legrégebbi kőzet, a kb. 400 millió éve keletkezett agyagpala, azaz fillit, amelyet a helybeliek peresztegnek neveznek. A környéken kedvelt építőanyagként használják a másik jellegzetes kőzetet, a fagyálló és jól faragható permi vörös homokkőt. Ennek ásványi anyagokban igen gazdag málladékos része évezredek óta biztosítja a szőlőművelés kedvező adottságait a hegyoldalban.
Az Árpád-korban a rév köré kis halászfalu települt. A XIII. században a szigeti részen már egyhajós, vörös homokkőből épült kis templomot emeltek. 1548-ban zsákmányra éhes kegyetlen török portyázók égették fel az addig szépen fejlődő kis települést, mely teljesen lakatlanná vált. A tűzben elpusztult Fülöp azonban – akár a főnixmadár – poraiból született újjá a XVIII. századtól.
A XVIII. sz. elejére a tihanyi apátság mellett új nagy és kisbirtokosok tűntek fel területén, és a szőlőművelés is új erőre kapott. 1752-ben újraindult a révhajózás, és 1779-ben újabb átkelő és révház épült a fülöpi parton, amelyről az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó is megemlékezett. A település XIX. századtól használt mai neve a Pilip, azaz Fülöp személynévből és a koraközép-kori révátkelőből ered. A Fülöp-Boglári révátkelés a két part közötti relatív közelség (5,2 km) természetes előnyét kihasználva kötötte össze az eltérő gazdasági adottságokkal rendelkező tó mögötti területeket.
Révfülöp, hajóállomás 1917. (Fotó: Fortepan/Adományozó: Tóth Árpád)
A kiterjedt szőlőművelésnek a XIX. század utolsó harmadában a filoxéravész, azaz szőlőgyökértetű pusztításai vetettek véget. A szőlőbirtokosok elszegényesedése a területek, présházak és pincék eladásával járt, s ekkortól indult meg Révfülöp újbóli fejlődése.
Lelkes balatoni lokálpatrióták, élükön Czigány Károllyal felkarolták a település fürdő- és üdülőhelyi fejlesztését. Kedvező természeti adottságainál és festői szépségénél fogva Révfülöp a század végére egyre keresettebb nyaraló- üdülőhellyé vált, ahol főleg tanárok, tudósok, gyárosok, katonatisztek, állami tisztviselők telepítettek ismét szőlőültetvényeket és építették fel villáikat, nyaralóikat.
1899-ben megalakult a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület, amely nagyszabású strand-, partszegélyépítésekkel, parkosításokkal, fásításokkal megteremtette Révfülöp mai arculatának alapjait.
1909-től Révfülöp bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe, 1912-ben elkészült a modern hajókikötő, és egy évtized múlva pedig állami elemi népiskola alakult. A látványos fejlődésnek köszönhetően Révfülöp, Kővágóörs hegyközsége előbb 1933-ban üdülőhelyi rangot nyert, majd 1943 január 1-jétől önálló községgé vált. 1989-től Révfülöp önálló, nagyközségi rangú település és a régió központjává emelkedett.
Révfülöp (Fotó: Szücs Ildikó)
Révfülöp népessége 1757-ben még 193 fő, 2001-ben pedig az állandó lakosok száma 1280 fő volt.
Napjainkban nyáron kedvelt nyaralóhely, a szezont tarkító rendezvényekkel, mint amilyen a RÉV-HANG Fesztivál, a Country Music Fest, és az Élőzenés nyár-esti party-k. Itt rendezik meg a Lidl Balaton átúszást is, ám a hidegebb hónapokban csend és csoda-nyugalom fogadja a városba látogatókat.
