A kerítések (és kapuk) légies vonalaikkal épp csak jelképesek; nem az elzárkózás, bezárkózás szimbólumai, hanem összetett társadalmi kapcsolatok tükrei. Ezek a kerítések épp azért fontosak, mert nem akarnak semmit eltakarni, sőt: „mögéjük”, igenis be lehet látni! Ráadásul nem csak fizikai, hanem átvitt értelemben is sokat láttatnak, méghozzá megrendelőik és elkészítőik világából. Mesélnek nekünk a nyaralók és helyiek szövevényes kapcsolatrendszeréről, egyúttal kézzelfoghatóvá teszik az együttműködés egyes gyakorlati csatornáit, rávilágítva a korszak megélhetési stratégiáinak népszerű formájára – jelen esetben a gyári munkások fusizására.”

Törő Balázs

A „Formákon túl” projekt ötletgazdája

Néprajzkutató / Lackó Dezső Múzeum