Az elmúlt évtizedekben végzett halbiológiai vizsgálatok alátámasztják az aggodalmat. A nyugati és a déli vízgyűjtőn megjelent amurgéb újabb veszély a Balaton élővilágára, még akkor is, ha jelenlétét a tóban eddig nem sikerült igazolni, ami persze nem zárja ki, hogy már ott is él.
Az amurgéb a Tisza-tavi környezetet is szereti
Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Az amurgéb újabb veszélyt jelent a Balaton élővilágára
A Magyar Haltani Társaság közleménye emlékeztet, 2016 tavaszán kezdték meg egyes befolyók, valamint a Balaton és a Kis-Balaton parti zónájában található élőhelyek tízlábú rákokra és halakra vonatkozó rendszeres faunisztikai vizsgálatait. A mintavételek során amurgébet először 2017. május 17-én sikerült kifogni a Keszthelyi-öbölben, a Zala folyó torkolatától északra. Akkor egy 97 milliméteres példány tanúskodott jelenlétéről.
Amurgéb
Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum
Alig pár centis vízben is…
Weiperth András és Franyó Szonja sorolja, 2018-ban, majd 2023-ban is leltek a kutatók amurgébet, tavaly egy napon kettőt is, a Zala-torkolattól északra lévő nádasban. Mindez a faj „sikeres” terjedését támasztja alá.
A tudományos cikk szerint „életmódjából adódóan az amurgéb a zárt nádasokban, alig pár centis vízben képes lehet idővel elterjedni a tó területén, megjelenése jelentős kockázatot jelent a Balaton parti zónájának élővilágára, valamint az egyes északi befolyókban és a Lesence-nádasmezőn élő lápi pócok állományára”.
Honnan jött?
Az amurgéb tehát újabb veszély a Balaton élővilágára – de a tudományos világ már régről ismeri. Elsőként, 1912-ben, I. L. Zalivszkij orosz természettudós hozott magával négy példányt Szentpétervár melletti otthonába, majd 1916-ban egy tóba engedte azokat. Később, 1948-ban egy expedíció résztvevői Moszkvába is vittek egyedeket, amelyeket e halfaj származási helyén, az Amur vidékén gyűjtöttek. Később halastavakba is telepítették – aztán már nem volt megállás.
Koreából a Kis-Balatonba
Magyarországon 1997-ben, a Tisza-tóban találták meg az első egyedet – amely a 34. idegenhonos halfajként került a hazai listára. Azóta a „szőke folyó” teljes szakaszán, a Kis-Balatonban, majd a Nyugati-övcsatorna vízrendszerében is „otthon van” ez az Észak- és Dél-Koreában, Kínában, Mongóliában és Oroszországban őshonos halfaj.
Az amurgéb elterjedése – zölddel az eredeti élőhely, pirossal a meghódított területek
Forrás: Wikimedia Commons
Számos országba akvarisztikai megfontolásból telepítették be, a Balaton vízgyűjtőjére nagy valószínűség szerint egy kelet-magyarországi halszállítmánnyal került, a horgászok pedig csalihalként használják, így más vizekben is gyorsan elterjedhet.
Előnyök s veszélyek
Az amurgéb a csuka, a csapósügér és a fogas zsákmánya lehet, korábban pedig a csípőszúnyogok elleni biológiai védekezés szándékával is telepítették, de nem bizonyult a lárvafogyasztás élharcosának.
Ellenben átformálja a környezetét, szögezi le az Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa, amely szerint ahol megtelepedik, ott az őshonos lápi póc visszaszorul, sőt: akár el is tűnhet.
A velünk élő amurgéb…
(Az összeállítás forrása: Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa) |
:
Nyitókép: Magyar Természettudományi Múzeum
