Szaniszló Hajnalka | 2021.10.21. 10:00
Fenyő Miklós interjú élvezetekről, rajongói levelekről, nyomorról és autóstopról
Fenyő Miklós megdöbbentő őszinteséggel vall az élethez való hozzáállásáról, a mély gondolatairól és arról is, hogy milyen erotikus tartalmú szerelmes leveleket kapott fiatal korában.

– Vallomással kezdem: a fiatalkori képeiden, a vonásaidban életem szerelmét – aki vérbeli hedonista – vélem felfedezni. Örökifjú, csibészes rosszfiú, aki két kanállal habzsolja az élvezeteket. Te is ilyen alkat vagy, így élted az életed?
– A zene mellett írok színdarabokat is – bár nagyrészt a fióknak készülnek. Az egyik darabomban van egy dialóg. A fiú, akit magamról mintáztam, azt mondja a lánynak: szemtelenkedem vele. Ez a mondat az életre vonatkozik. Szemtelenkedem az élettel. Ez a csibészes hozzáállás a vitamin, amelyre szükség van. Komolyan veszem az életet, de annyira nem, hogy komor legyen a habitusom. Az élvezeteket kereső és gyakran megtaláló ember vagyok.

Fenyő Miklós a Tihanyi Bencés Apátságnál Fotó: Fenyő Miklós családi

Fenyő Miklós a Tihanyi Bencés Apátságnál
Fotó: Fenyő Miklós családi

 

– Mit jelent számodra az élet valódi megélése?
– Örömforrás a tudat, hogy a közeljövőben milyen jó dolgok várnak rám. Felvillanyoz az alkotás öröme. Amikor várom, hogy eljöjjön a koncert napja. Amikor már színpadon vagyok. A szeretet, amelyet kapok a közönségtől. A pályafutásom, amely ötvenhárom éve tart. Ezek mind boldogsággal töltenek el.

– A dalszövegeid alapján képet kaphatunk arról, hogy milyen ember vagy?
– Aki ismeri a dalszövegeimet, engem is ismer. Soha nem csaltam meg azt a képet, amilyennek megismertek az emberek. Néha szemtelenkedem, de ez a rock ‘n’ roll elengedhetetlen eleme.

Fenyő Miklós a Balatonnál Fotó: Fenyő Miklós családi

Fenyő Miklós a Balatonnál
Fotó: Fenyő Miklós családi

 

– Már középiskolásként is ilyen pimasz voltál?
– Az Amerikában töltött évek hatására jobban beszéltem angolul, mint itthon az angoltanárom. Feleltetett, és el kellett mondanom a házit. Helyette elkezdtem beszélgetni vele angolul, s kiderült számomra, hogy igazából nem beszéli a nyelvet. Kinevettem őt. (nevet) Megfenyegetett, hogy megbuktat, s megalázott az egész osztály előtt.

– A rendőrséggel is volt összetűzésed fiatalkorodban.
– Amikor már ismert voltam és volt saját autóm, megállított a rendőr és érdeklődött, hogy honnan, hová tartunk, én pedig visszakérdeztem, hogy mi köze hozzá. (nevet) Gondolj bele, mindezt a régi időkben. Teljesen felháborodott, de én győztesen kerültem ki a szituból.

– Milyen lenne most Fenyő Miklós, ha ma is Amerikában élne?
– Biztosan zenélnék, de ki tudja, hogy ennyire sikeres lennék-e. Lehet, hogy csak egy kisebb közösségben, esetleg valamelyik államban.

– Mi az, ami még ma is azonnal felidézi benned az Amerikában töltött időt?
– Néhány tankönyvet megőriztem abból az időből. Az amerikai nyomdafestéknek speciális illata van. Ha felnyitom őket, azonnal eszembe jut az amerikai rádió, a mozik, a Coney Island, a csavargásaim helyszínei vagy a baseball-csapatok fotói, amelyek a rágók csomagolásában voltak.

– Ha nem futottál volna be zenészként, mit tanultál volna?
– Nagyon érdekel a pszichológia, a jogtudomány és a futball.

Fenyő Miklós a Balatonnál focizik kamaszként Fotó: Fenyő Miklós családi

Fenyő Miklós a Balatonnál focizik fiatalkorában (az előtérben, jobbról a második)
Fotó: Fenyő Miklós családi

 

– A XIII. kerület díszpolgára vagy. Főként rapzenészek nőttek ki az angyalföldi nyomorból, és váltak nagyon sikeressé. Többek között Ganxsta, Tirpa, Curtis, Dopeman. Mennyire tudod átérezni, hogy mit jelent abból a közegből kitörni és többezres tömeg előtt játszani?
– Értem és átérzem, hogy milyen érzés az, amikor az ember elindul egy olyan, finoman szólva sem elit környezetből mint Angyalföld, és a kitartása, a sikerei által, tisztességesen eljut egy minőségileg jobb pozícióba.

– Iszonyatosan sok rajongód volt. Talicskával hordta a postás a szerelmes leveleket?
– Borzasztó sok levél érkezett. Kinyitottam a postaládát, és ömlöttek ki belőle a borítékok. A szerelmi vallomások és a randevú kérések korát éltük.

– Miket írtak neked a lányok?
– Légy az enyém, töltsd velem az éjszakát, bármit megteszek érted. Volt olyan is, hogy gyere el Kiskunfélegyházára koncertezni, én ott leszek a második sorban, kék blúzban és majd tudni fogod, hogy én vagyok és utána az öltözőben bármit megteszek neked. (nevet)

– A rajongók a lakóhelyedre is követtek?
– Angyalföldön a hatodik emeleten laktunk. A kamaszlányok a lépcsőházban ülve vártak. Telefirkálták az összes emelet minden falfelületét szerelmi vallomásokkal. Rúzzsal, szemfestékkel, vagy belekarcolták a falba, hogy imádlak és szeretlek.

– A Balatonnál is voltak az ősszel elszálló, nyári szerelmek?
– Minden nyáron szerelmes voltam. (nevet) Édesanyám kozmetikus volt. Siófokon és Balatonföldváron biztosítottak részünkre üdülőt, kéthetes turnusokban.

Fenyő Miklós édesanyjával a Balatonnál Fotó: Fenyő Miklós családi

Fenyő Miklós édesanyjával a Balatonnál
Fotó: Fenyő Miklós családi

 

– Mi jut eszedbe azonnal, ha azt a szót hallod, hogy Balaton?
– Borzongatóan jó érzés kerít hatalmába. A Balaton a világ közepe, ahol egy másik világba kerül az ember. Egy illatot megérezve azonnal kibontakozik a fantáziám. Nem az emlékek, hanem az érzések, amelyeket a Balatonnál éltem meg.

Fenyő Miklós egy balatoni vitorláson Fotó: Fenyő Miklós családi

Fenyő Miklós egy balatoni vitorláson
Fotó: Fenyő Miklós családi

 

– Milyen különleges balatoni élményre gondolsz ebben a pillanatban?
– Az első angyal, aki az ölébe vett. Ott, a balatonföldvári dombok aljában. Utána persze azt hittem, hogy mindent tudok, aztán kiderült, hogy még messze nem. (nevet)

– Hogyan jutottál el akkoriban a Balatonhoz?
– Ha arra gondolok, hogy kamaszként stoppal utaztam a tóhoz, azonnal visszarepülök az időben. Amikor már ismert voltam és rendelkeztem autóval, én is megálltam a stopposoknak, és vittem le csinos lányokat is a Balatonhoz. (nevet) Ezek az emlékek örökké élnek bennem.

Fenyő Miklós Zamárdiban Fotó: Fenyő Miklós családi

Fenyő Miklós Zamárdiban
Fotó: Fenyő Miklós családi

 

– Sikeres zenészként milyenek voltak a fellépések és a balatoni éjszakák?
– 1982, Siófok, szabadtéri színpad, dupla teltház. Ez akkor kétszer kétezer embert jelentett. Balatonszárszóról érkeztem, két órával a koncert előtt. Már akkor tömegek várakoztak. Mondtam a szervezőnek, hogy később érkezik a feleségem és a fiam, engedjék be őket. Az ügyelő azt válaszolta, hogy vegyenek jegyet. Kiakadtam, s azt mondtam, hogy ha nem jöhet be a családom, akkor majd én megyek ki és nem lesz koncert! (nevet)

– Ha a jövőbe tekintesz, hogyan látod az életed, mit szeretnél még elérni?
– A színház huszonöt éve ajándék az életemben. Akkor kerültem e világ közelébe a Hotel Menthol kapcsán. Húsz éve, amikor a Made in Hungáriát bemutattuk, színpadra is léptem. Boldog lennék, ha valamelyik, a fiókban lévő darabomat valaki bemutatná a jövőben. De ezeket már megírni is hatalmas boldogság volt számomra.

 

Még több retro balatoni sztárral készült interjút olvashatsz itt.

Még több sztárinterjút olvashatsz itt.

Itt pedig azt nézheted meg, hogy mit csinálnak a sztárok a Balatonnál.

 

Fenyő Miklós a Siófoki viztoronynál Fotó: Fenyő Miklós családi

Fenyő Miklós a Siófoki viztoronynál
Fotó: Fenyő Miklós családi

 

Nyitókép: Fenyő Miklós Szántódon
Fotó: Fenyő Miklós családi

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva