Utazás során poggyászunkat ne tároljuk az ágy mellett. Ha megoldható, tartsuk a fürdőszobában; az ágyi poloska ugyanis érzékeny a páratartalomra. A ruhákat zsákoljuk be, a szennyest pedig tegyük külön zsákba – írja a Semmelweis oldalán megjelent cikk. Az ágyi poloska mozgáskörzete a vérszívás helyétől számítva körülbelül 1-3 méter. A természetben nincs energiapazarlás, ezért olyan helyre bújik el, ahová könnyen visszatérhet, s amit egy alaposabb átvizsgálással mi is felfedezhetünk – magyarázza Paulovkin András, a Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának szakmai vezetője.
A szakértő kiemelte, azok járnak jobban, akiknél nagyon gyorsan mutatkozik a bőrtünet, ugyanis így gyorsan kiderülhet, hogy val van dolgunk.
Fontos, hogy csak a legeredményesebb vegyszerek pusztítják el ezeket a rovarokat, a petéik esetében azonban van, hogy még ez sem segít, ugyanis annyira ellenálló, hogy nem jut át azok falán.
Az elmúlt években a rovarirtó-szereket érintő szabályozás változása a hatóanyagok beszűkülését eredményezte. Ez akkor jelent problémát, ha az ágyi poloskák túlélik a kezelést, mivel az adott vegyszerrel szemben ellenálló egyedek szaporodnak. Ezek továbbörökíthetik ezt a képességüket a következő generációkra, ami végeredményben az adott vegyszerek hatékonyságának csökkenéséhez vezet, magyarázza Paulovkin András.
Ezzel szemben a gőzölés jó megoldás lehet, ugyanis a magas hőmérséklet a rovart minden állapotában elpusztítja.
Nézzünk fotókat, hogy felismerjük és el tudjuk különíteni más rovaroktól. Figyeljünk a ráutaló jelekre; például apró, barnás pöttyökre (ürülék), melyek nem elszórtan, hanem koncentráltan, jellemzően a matracon, az ágyneműtartóban, résekben találhatók. Levedlett bőr, peték vagy a már elpusztult rovar is jelezhet fertőzést – tanácsolta a szakértő.
Majd hozzátette: hazaérve ruháinkat azonnal tegyük mosógépbe, ne tároljuk a lakásban. Kertes házban a bőröndöt kültéren ürítsük ki. Nagyobb fertőzés esetén a rovarok a (tiszta) ruhákra is rákerülhetnek, ezért figyeljünk a megfelelő tárolásra és tisztításra.
Paulovkin szerint mindezek mellett fontos, hogy ne rejtegessük a tényt, ha ágyi poloskával van dolgunk, ugyanis így előbb segítséget hívhatunk és a lakótársaink/szomszédaink számára szintén előnyös, ha mielőbb intézkedni tudnak ez ügyben.
| Az ágyi poloska (Cimex lectularius) egy apró, vérszívó rovar, amely emberi vérrel táplálkozik. Kifejlett állapotban 4-5 mm hosszú, lapos, ovális testű, világbarnától a vörösesbarnáig terjedő színű rovar, amely vérszívás után sötétebbé válik. Egy nőstény élete során több száz petét rak le, amelyekből 6-10 nap alatt kelnek ki a lárvák, és a teljes fejlődési ciklus 5-6 hét alatt zajlik le.
Az ágyi poloska világszerte megtalálható, különösen ott, ahol sok ember él együtt, például szállodákban, lakásokban és menedékszállásokon. Elsősorban matracokban, ágykeretekben, bútorok repedéseiben, falrésekben és egyéb emberközeli helyeken bújik meg. Éjszaka aktív, és általában alvó embereket támad meg. Szúrása fájdalommentes, de viszkető, vörös kiütéseket hagy maga után. Az ágyi poloska jelenlétére utaló jelek közé tartoznak a kisméretű, vörös foltok, gyakran sorban vagy csoportosan megjelenő csípések, fekete pöttyök (székletnyomok) az ágyneműn, matracon vagy a bútorokon, hajszálvékony vérfoltok az ágyneműn, valamint kis, fehér peték és elhullott bőrök a búvóhelyek környékén. Az ágyi poloskák elleni védekezés fontos része a megelőzés és a korai felismerés. Utazás után érdemes a bőröndöket és ruhákat alaposan ellenőrizni, tisztítani. A rendszeres takarítás és porszívózás, különösen az ágy környékén, szintén segíthet megelőzni a fertőzést. Súlyos fertőzés esetén érdemes szakember segítségét kérni, mivel az ágyi poloskák rendkívül ellenállóak a hagyományos rovarirtószerekkel szemben. Érdekességként említendő, hogy az ágyi poloskák akár egy évig is képesek túlélni táplálék nélkül, és egy nőstény egy éjszaka alatt több mint 200 tojást is lerakhat. Az ágyi poloska fertőzés gyanúja esetén fontos mielőbb cselekedni, hogy megelőzze a további terjedést. |
Nyitókép: illusztráció
