A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. BHNp. Zrt (BHNp. Zrt.) öt tógazdaságban több mint ezer hektáros vízfelületen gazdálkodik, itt zajlik az iparszerű haltermelés. A halgazdálkodási társaság olyan kedvelt fajokat nevel, mint például a ponty, a csuka, a harcsa, vagy a süllő, és ezeket telepítik át a magyar tengerbe.
A napokban kezdődött az őszi haltelepítés. A nonprofit cég évi telepítési kötelezettsége ponty esetében 300 tonna, süllőnél 6 tonna.
Ezt a mennyiséget mindenféleképpen be kell telepíteni a Balatonba, hiszen horgászok tízezrei zarándokolnak a tóhoz egy jó fogás érdekében.
Ezer hektáron ezer tonna hal
– Az ezer hektáron nagyjából ezer tonna halat termelünk, de ennyi nem kell a Balatonba – magyarázta Szári Zsolt, a BHNp Zrt. vezérigazgatója egy friss, őszi lehalászást bemutató videóban, amely felkerült a Zrt közösségi oldalára.
Mint mondta, a rendelkezésre álló területen könnyedén pótolják a Balaton halállományát, a felesleggel pedig ki tudnak lépni a piacra.
Egy része belföldi piacra kerül, ami a „balatoni hal projektet fedezi”, másik részét pedig a horgászegyesületeknek értékesítik. De „van egy nagyon kicsi szegmens, ami külföldi export”.
– Elértük, hogy sem ivadékot, sem tenyészhalat nem kell vásárolnunk. A teljes vertikumot meg tudjuk termelni a tógazdaságokban. A telepekről csak kifelé megy hal, befelé nem – fejtette ki a cég vezetője.
Van egy őshonos hal: ez a balatoni sudár ponty
Szári Zsolt elmondta, a halgazdálkodási cég fő halfaja a balatoni sudár ponty.
Buzsákon és Öreglakon keltetőházban állítják elő a kis halakat, ott történik a 2-3 hetes előnevelés. Majd a kis pontyok azokba a tavakba kerülnek át, ahol egynyaras méretig növelik őket.
Ősszel újabb költözés következik: a már lehalászott tavakba telepítik át őket.
– Év közben takarmányozzuk ezeket a kis halacskákat, amik a 2-8 dekáról szépen megnőnek 20 és 80 deka közé. Újból lehalásszuk őket, és ennek egy része már bekerül a Balatonba, másik része pedig visszahelyezésre kerül. És akkor már másfél és három kiló közötti, háromnyaras, piaci pontyot kapunk – magyarázta a vezérigazgató. Mint mondta, igyekszenek a kis ivadékokat minél nagyobb tömegben megtermelni. Ehhez azonban nem a hagyományos tógazdasági takarmányozási formát választják.
Kis területen nagy hozam
Fél hektáron 30-40 mázsa kispontyot tudnak előállítani. Ehhez minőségi takarmányra van szükségük, ami az első évben egy magas fehérjetartalmú haltápot jelent.
Ebben az időszakban védik a kis pontyokat a kárókatonák és más madarak ellen, amelyek nagy kárt okozhatnak az ivadékállományban.
Az egnyaras pontyok az 5-től 70 hektárig terjedő nagyobb tavakba átkerülve takarmánybúzát (tritikálét) és egy kis kukoricát kapnak. Bár utóbbival vigyázni kell, mert magas a szénidráttartalma, ami hizlalja a halat. – De a kétnyarasnál kell is, hogy őszre megfelelő zsírtartalékot képezzenek a halak. Amikor háromnyarasak lesznek, ugyanezen a technológia mentén abraktakarmányozást folytatunk, és kihasználjuk a tavaszi, kora nyári planktonbőséget. Így csökkenhet a takarmányfelhasználás annak érdekében, hogy minél nagyobb hozamot érjünk el – tette hozzá Szári Zsolt.
Nyitókép: Balatoni Hal – hivatalos