– Természetvédelmi és vízminőség-védelmi szempontból nagy jelentősége van a nádasoknak – emelte ki előadásában Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) szeptember 20-i ülésén Siófokon.
Mint mondta, a balatoni nád területe lényegesen nem csökken, viszont minőségi degradáció figyelhető meg. Az okok között kiemelte az emberi beavatkozást.
Például azoknak a stégeknek a jelenlétét amelyek engedély nélkül, szabálytalanul, nádasok megbontásával létesültek. Az illegális stégek eltávolítását 2023-ban három helyen kezdte meg a vízügy. 2024-ben 13 újabb településen hajtottak végre bontásokat.
Elképesztő illegális stégek a Balatonban
Csonki István elmondta, hogy Balatonkenese és Balatonfűzfő között 106 engedély nélküli víziállást számoltak össze a nádasban. Olyan illegális bejárókat, amelyeket sokszor kapuval zártak le. Volt, ahol egy kis kunyhót is építettek rá. Ráadásul még a szemetet is oda hordták, így illegális hulladéklerakónak is minősült. De a tulajdonosok több helyen saját maguk bontották el a víziállásokat.
Az eljárásról szólva elmondta: ha ismerték a tulajdonost, akkor levélben szólították fel a bontásra.
Ha ez nem teljesült, akkor a létesítményt a vízügy bonttatta el, és a nagyjából 140-150 ezer forintos költséget áthárították a tulajdonosokra.
Ha nem ismerték a tulajdonost, akkor a vízügy a saját költségén végezte el a bontást.
Nem nyugodtak bele és újraépítették
A vízügyi szakember birtokháborításnak, területfoglalásnak nevezte a nádasokat ketté vágó illegális stégeket. Vonyarcvashegyen például komplett faházak épültek a vízügyes tulajdonban lévő vízterületekre, ahol 17 darab ilyen létesítmény volt.
– 2023-ban nagy részüket sikerült az építtetőkkel elbontatni, de azért a magyar ember nem nyugszik bele. 2024-ben 5 darabot újraépítettek
– mondta a BFT ülésén Csonki István.
Előadásában rámutatott: A nádas előtti stégeket lehet engedélyeztetni, de hozzá kapcsolódó bejárót nem. Az egybefüggő, nagy nádasok megbontása egyértelműen nádpusztulást okoz.
A hullámzás hatására a rizóma (a nád módosult, földalatti hajtása) kimosódik, és elindul a nád babásodása (a nádas egységének megbomlása, kisebb nádfoltok, népiesen „babák” kialakulása a nyílt víz felé).
A nádaratás szempontjából is problémát okoz, hiszen a bejárók lehetetlenné teszik a nagygépes betakarítást.
Konyha, szoba, gáztűzhely, gázpalack, akkumulátor és kamera az illegális stégeken
– Badacsonytomaj térségében 3 illegális horgásztanyát jelentett be a rendőrség.
Konyha, szoba, gáztűzhely, gázpalack, akkumulátor kamerarendszer, mozgásérzékelő is volt a helyszínen. Az egészet letakarták egy terepszínű takaróval. A szárazföldről nem is lehetett látni, vízoldalról pedig burkolva volt.
Ez baleset- és életveszélyes – emelte ki Csonki István. Mint mondta, a tulaj elkezdte a bontást, de a területet továbbra is figyelni kell.
Drónokkal is felmérik a terepet
Tihanyban drónos ellenőrzéssel sikerült felderíteniük az illegális stégeket, bejárókat, melyeket a tulajdonosok a saját költségükre bontottak el.
– Ha nem építik vissza ezeket a létesítményeket, egy-két év alatt újra be fogja nőni a nád – mutatott rá a szakember.
Tovább folytatják az illegális stégek megfigyelését
Az ülésen elhangzott, szeretnék tovább folytatni az illegális stégek szisztematikus eltávolítását.
Ehhez szükség van az önkormányzatok, a helyi polgárőrök és vízirendőrök segítségére.
Csonki István kiemelte, nem csak a magánemberek voltak szabálytalanok. 17 önkormányzatot is fel kellett szólítani, hogy az általuk elhelyezett stégekre kérjék meg az engedélyeket.
Csonki István elköszönt
Elköszönt Dr. Csonki István a Balaton üzemeltetéséért felelős Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője a Balaton Fejlesztési Tanács pénteki ülésén, mivel ezen a napon betöltötte a 65. születésnapját, a nyugdíjkorhatárt. Utódja az első női vízügyi igazgatóként Horváth Angéla, az igazgatóság eddigi műszaki igazgató-helyettese lesz – közölte a leköszönő igazgató, aki 41 évnyi munka után szakértőként segíti majd a vízügyi munkát.
Nyitókép: Illusztráció/MTI/Varga György