Nyáridőben rendszeresen szolgálnak a Készenléti Rendőrség III. bevetési főosztály lovas alosztályának beosztottjai a Balaton partján. A térség legfrekventáltabb városának forgataga megkívánja a megerősítő erőt, amit a szemet gyönyörködtető, tekintélyt parancsoló többmázsás paripák és lovasaik jelenléte garantált.
– Hetedik alkalommal vagyok balatoni kihelyezett szolgálaton – tájékoztat Rauch Tamás törzsőrmester, járőrvezető. – Szívesen jelentkezem erre a feladatra, mert minden alkalommal rengeteg pozitív visszacsatolást kapunk.
A két zsaru két társával együtt, Tallérral és Zsigával érkezett a feladatra július 5-én Siófokra. Szállást egy közeli tanyán kapnak már évek óta, lovaik közvetlen közelében. Amikor a törzsőrmester és munkatársa, Vasas Ádám őrmester elfoglalták a szálláshelyet, elsőként jó gazda módján társaikról gondoskodtak. Lószállítóról le, majd istállóba be! – hangozhatna a vezényszó, de ennél finomabb eszközökkel, törődéssel kezelik a pacikat a lovas rendőrök. Tallért és Zsigát széna társaságában magukra hagyták feltöltődni, illetve kiheverni az utazás viszontagságait. A két zsaru eközben jelentkezett a Siófoki Rendőrkapitányság rendészeti osztályvezetőjénél, majd a parancsnoki eligazításnak megfelelően megkeresték a helyi zsaruk frekvenciáját.
– A szolgálat minden esetben az ápolással és a felszerszámozással indul. Tallér nyolcéves nóniusz csődör, és lassan már öt éve van velem. Nagy munkabírású, jól tűri a strapát, csak olykor noszogatni kell. Korábban kétszer volt probléma a lábával, de kitartásának köszönhetően mindkét alkalommal felépült, és mára teljes értékű társam – folytatja Rauch Tamás.
Tallér mellett a rutinosabb Zsiga patkói csattogtak az aszfalton.
– Zsiga egy 15 éves herélt sportló, aki még a somogysárdi ménesben nevelkedett – mutatja be Vasas Ádám őrmester. – Barátságos, nyugodt, kizárólag akkor paprikázódik fel egy cseppet, ha a gyomra ürességet jelez.
Kantár, nyereg, néhány jó szó, és már indulhat is a munka, ezzel veszi kezdetét az utcai őrjárat. Az útvonal a turisták által keresett és közkedvelt Petőfi sétány, aztán a Szent István sétány, a hotelsor, majd az Aranypart nyaralóövezete. Amerre a paták kopognak, ámuló, érdeklődő emberekkel találkoznak. Elsősorban bűnmegelőzési céllal járőröznek a lovas zsaruk, de ha olyan feladat adódik, amikor a gyorsaságukra, rugalmas manővereikre vagy rendőri erő demonstrálására mutatkozik igény, bármikor bevethetők.
– Teljes körű intézkedési kötelezettségünk és jogosultságunk van – magyarázza a törzsőrmester. – A helyi zsaruk megerősítése érdekében vagyunk a Balaton térségében, emellett azonban a rendőri hivatás népszerűsítése sem elhanyagolható tény. Az emberek általában küllemükhöz társuló jámbor viselkedésük miatt kedvelik a lovakat. Rendszerint odajönnek hozzánk, kérdezgetnek, megsimogatják az állatainkat. Amit, ha őszinték akarunk lenni, a lovak sem vesznek különösebben zokon.
Tallér és Zsiga a közúti rendelkezések szabályainak betartásával közelítette meg a fövenyt. Nem valószínű, hogy találkoztak már az óvodások hangzatos skandálásával, miszerint „a piros az tilos!”. Ámde lovasuk irányító testbeszédét követve lecövekeltek a tiltó jelzéssel egy vonalban, majd a zöld lámpára és némi indító mozdulat hatására folytatták útjukat a tópart felé vezető úton. Festői épített környezet és több száz éves hagyomány harmóniában fér meg egymás mellett. A butiksor, a fagylaltozók és az éttermek közegében ellenőrizte a rendet a járőrpár. A csillogó vízparton vonultak a fürdőző, napozó nyaralókat gyönyörködtetve.
– Azt gondolom, hogy kedvelik a jelenlétünket az emberek, elsősorban biztonságot, de nem elhanyagolható mértékben esztétikumot tükrözünk – mosolyog Vasas Ádám. – Szívesen fogadjuk az érdeklődők kérdéseit, felvetéseit, és igyekszünk mindenben a segítségükre lenni. A nyaraló családokat megnyugvással tölti el, hogy testközelből érintkezhetnek velünk.
A lovasok éjszakai szolgálatot teljesítettek július 7-én. Aznap a futball-világbajnokságon Belgium kiejtette Brazíliát. Vélhetően a boldogság lázában égett az a hatfős, belga fiatalokból álló társaság, amelynek tagjai az utcán szaladgáltak, randalíroztak az autók között. A zsaruk észlelték a veszélyt, ezért angolul utasították rendre az ittasan örömködőket. Elsőre nem akartak ugyan érteni a szép szóból, azonban amikor Zsiga és Tallér feléjük vett kanyarral ügetésre váltott, viselkedésük szabálykövetőre változott. Másnap délután állampolgári jelzést kaptak a járőrök, miszerint két ember alkoholos állapotban fekszik az utcán. Óvatosan közelítették meg őket, és megkérdezték, hogy nincs-e szükségük segítségre. Majd amikor a veszélyhelyzet lehetőségét kizárták, jó tanácsként a hazatérésre kapacitálták őket.
A járőrpár elmondása alapján az eltelt néhány napban a szolgálat változatosan telt a tóparton. Lovat simogató gyermekekkel, lelkesen érdeklődő turistákkal, némi kontrasztként ittasan duhajkodó külföldiekkel találkoztak. Viszont egy közös gondolat mentén teljesítettek: mindig segítettek.
Forrás: police.hu