Zana Diána / magyarnemzet.hu | 2020.10.10. 17:30
A Balaton-felvidéki táj ihlette a művésztábor résztvevőit
A képzőművészet és Sümeg kapcsolata a régebbi időkre nyúlik vissza, ugyanis már az ezerkilencszázas évek elején közkedvelt hely volt a festők körében. A Balaton-felvidéki táj szépsége azonban nem csupán a szakmabelieket ihlette meg, egy korabeli újság úgy fogalmazott, hogy a Balatonnál nagyon sok festő nyaral, de még több nyaraló fest.

Kilencvenévnyi kihagyást követően, idén tehát már tizenegyedik alkalommal gyűltek össze kortárs magyar képzőművészek és alkotók a sümegi művésztáborban, akik minden évben egy alkotómunkával – valamint beszélgetésekkel, kirándulással, lovaglással és más közös programmal – eltöltött hetet követően újabb alkotásokkal gazdagítják a művésztelep gyűjteményét. Ezekből tekinthető meg egy válogatás Budapesten, az újbudai Bartók 1 Galériában (Bartók Béla út 1.) egészen október 14-ig.

A sümegi várdomb tövében magasodik méltóságteljes barokk pompájában a több mint háromszáz esztendős egykori püspöki lovarda. A kőoszlopos, boltíves istálló feletti belső térben, a súlyos fagerendák alatt a császári és királyi huszárság történelme kel életre. A vitrinekben vitézkötéses huszárcsákók, kardok és tarsolyok fekszenek, a fogasokon zsinóros dolmányok és menték függenek, a padlón csizmák sorakoznak, az évszázados, vaskos, fehérre meszelt falakon pedig magyar történelmi eseményeket, vadászjeleneteket vagy éppen a sümegi tájat ábrázoló festmények sokasága lóg. Így néz ki, amikor egy hagyományőrző huszár felkarolja a képzőművészetet.

A válogatás Budapesten, az újbudai Bartók 1 Galériában tekinthető meg
Fotó: Teknős Miklós

Capári Róbert, a Radetzky József Hagyományőrző Huszárok Egyesületének elnöke, a sümegi lovarda üzemeltetője egy majd százéves hagyományt keltett életre, amikor tíz esztendővel ezelőtt létrehozta a sümegi Váristálló alkotótábort. Darnay Kálmán régész, muzeológus, királyi tanácsos meghívására ugyanis 1925-ben Rudnay Gyula, 1929-ben pedig Csók István festőiskolái töltöttek egy-egy nyári szezont Sümegen, de megfordult itt többek között Nagy József és Zichy Mihály is. Az ezekből az időkből származó palettákat, valamint a neves magyar képzőművészek mintegy kétszáz emlékül szánt rajzát a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban őrzik.

A képzőművészet és Sümeg kapcsolata azonban régebbi időkre nyúlik vissza, ugyanis már az ezerkilencszázas évek elején közkedvelt hely volt a festők körében. A Balaton-felvidéki táj szépsége azonban nem csupán a szakmabelieket ihlette meg – mondta el Somogyi György művészettörténész a Sümegi Művésztelep tárlatának megnyitóján –, egy korabeli újság úgy fogalmazott, hogy a Balatonnál nagyon sok festő nyaral, de még több nyaraló fest.

Fotó: Bartók 1 Galéria

– Sümegnek fontos a kultúra, és a hagyományokra építve kíván a fejlődés útján járni – tudtuk meg Végh László polgármestertől, aki Hamvas Béla szavaival a mediterrán géniusz központjaként jellemezte a kisvárost, amely számos neves művészt adott a magyar és az egyetemes kultúrának. Többek között innen származik vagy ide kötődik Simon István költő, műfordító; Tóth Endre, Kossuth-díjas neoavantgárd képzőművész; Miller Lajos, világhírű operaénekes; András Ferenc, Kossuth-díjas filmrendező és Zoób Kati divattervező. Még Szabó Dezső is megfordult Sümegen, 1913–14-ben egy évig tanított a városban, majd 1919-ben itt lelt menedéket a Tanácsköztársaság idején.

Azon túl, hogy értékes képzőművészeti alkotások születnek, a sümegi alkotótábor lehetőséget nyújt az ország különböző pontjain vagy akár külhonban élő magyar képzőművészek számára, hogy megismerjék egymást, hogy elinduljon a párbeszéd és létrejöjjön a kapcsolat az alkotók között, ezáltal kialakuljon egy közös tér, egy művészközösség, amely a magyar kultúra erősítését szolgálja.

Forrás: magyarnemzet.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva