Mihály Szilvia | 2018.10.22. 07:00
Balatoni kör 19. rész: Szerelem, titkok, történelem
Az 500 éves Püspöki Palota pincéjében Egly Márk borásszal a természet és az ember örök párbeszédéről és természetesen a borokról beszélgettünk.

Egly Márk fáradhatatlan kutatásainak és borkultúra mentő munkájának eredményeként létrehozott borospincéjében és szőlőbirtokán nem csak az általa készített borokba, de Sümeg borászati történelmébe is belekóstolhatunk.

Az 1499-ben épített pince melletti alagútrendszert az 1200-as években ásták ki a sümegi domb alatt, közel 800 éves, teljesen véletlenül találtam meg 1998-ban, nem voltak erről feljegyzések. A középső téglaboltozódás 1750-ben készült, Pedányi Bíró Márton püspök ebből egy ciszternát építtetett.

Így tűnt el ez az alagútegyüttes, amit feltehetően a vár építésének idején, Darnay Kálmán szerint az Öregtorony építésével egyidőben, a templomosok ástak ki. Mivel ez egy tartószerkezet nélküli ásott alagút, ezért a feltárása komoly veszélyekkel járna a felettünk levő épületekre is. Geológiai szempontból ezen a kicsi részen be tudjuk majd mutatni a a törésvonal talajszerkezetét és a sümegi szőlészet terroárját. A pincében külön kiállítás mutatja be Sümeg borászati történelmét, a világhírű Ramassetter Vincze és Entz Ferenc munkásságát és az első magyar pezsgő elkészítésének történetét.

Sümeg, Palota pince

Fotó: Mihály Szilvia

– Családi hagyományt folytat a sümegi szőlészkedéssel?

– Én tősgyökeres sümegi vagyok. Édesanyám sümegi volt, édesapám Somogyból került ide, mint kispap, az ő történetük nagyon izgalmas. Édesanyámék a plébánia templommal szemben éltek, ahol valamikor a Ramassetter kádárüzem volt. Gyakran látták egymást, szerelem fűződött kettejük között, édesapám kilépett a rendből, és feladta hivatását a családért. Ők nem foglalkoztak szőlővel és borral, én ezt magamtól tanultam, és a tanulmányaim után álltam neki dolgozni.

Néhány évig dolgoztam más cégeknél, de rájöttem, hogy nekem saját magam kell boldogulni. Jött a lehetőség, hogy a Palota pincét ki lehet bérelni, nem volt kérdés, hogy belevágok. Én már a főiskola idején foglalkoztam ezzel a gondolattal. Teljesen véletlenül egy üzemgazdaságtan feladat miatt kerültem kapcsolatba az akkori pinceszövetkezettel, ahol adatokat gyűjtöttem, és akkor léptem be ennek a pincének az ajtaján.

Ahogy az elhagyott állapotú helyre léptem, első látásra szerelem lobbant bennem a hely iránt, eltökéltem, hogy én ezt szeretném felújítani, itt borkóstolókat, borvacsorákat tartani. Hat-nyolc évre rá kezdtem el kipróbálni, mit tudunk kihozni a sümegi borból. Az első évjáratok annyira jól sikerültek, hogy még magam is meglepődtem, micsoda lehetőség van ebben. Így növeltük a területet, szőlőt telepítettünk. Foglalkozunk öreg, 100 éves ültetvényekkel és frissen telepítettekkel is.

Sümeg, Palota pince

Fotó: Mihály Szilvia

– Van egy különleges szőlőterületük a vár oldalában.

– A sümegi vár oldala betelepítésének alapgondolata az volt, hogy a város történelmi-szőlészeti múltját megmutassuk. 10 évig hegybíró voltam, tudtam, hogy a szőlészethez-borászathoz kedvet kell csinálni, akár az itt élőkben, akár azokban, akik fantáziát látnak ebben. Ehhez egy elég figyelemfelhívó dolgot képzeltem el, amire elsőre azt mondják, hogy ez lehetetlen. Na, ilyen volt a sümegi vár délnyugati oldalába szőlőt telepíteni.

Kőszikla az egész, talaja nincsen. Műemlék környezet, természetvédelmi terület, az engedélyek megszerzése is több évbe került. Maga a fizikai betelepítés a gödrök kiásásával kezdődött, napi 20-25 gödörnél többet nem tudtunk ásni. Ezekbe a gödrökbe közel 400 köbméter földet hordtunk fel vödörben, kézzel, hogy el tudjuk telepíteni a történelmi oltványokat.

A sümegiek csak 6-8 év után kezdtek erre büszkék lenni, hiszen előtte az erdők helyén csak egy karórengeteget láttak. Mára Magyarország egyik legszebb szőlőbirtoka található itt a domboldalon.

Sümeg, szőlő, palota Pince

Fotó: Palota Pince

A közel 0.5 hektár kiterjedésű területre a Balaton környékére jellemző 16. század előtti szőlőfajtákat telepítettünk, olyan, ma már csak génbankban található fajtákat, mint a Gohér, Bajor kék, Sárfehér, Lisztes fehér a Csóka szőlő, tüdőszínű Bakator és a Rakszőlő.

A borok egyre több helyen szerepelnek jó eredménnyel, én is egyre több hangsúlyt fektetek abba, hogy Sümeg geológiai adottságait is hangsúlyozzam a palackokban.

– Ilyen egyedi a terroár?

– A törésvonalak mentén 2-3 féle mészkő keveredése van, az áthalmozódott hordaléktalajokkal együtt ez egy különleges termőterület. Geológusprofesszorokkal jártuk a hegyet, talajszelvény-gödröket ástunk és vizsgáltuk a talajszerkezetet. A Balaton-felvidéki borvidéknek Sümeg a kapuja, de a talajszerkezete miatt eltérő és teljesen egyedi borokat készítünk. Az egész sümegi hegy egy tengerparti terület volt. A várdomb egy sziget volt, ide érkeztek óriási folyók a fekete erdő területéről és szlovén területekről is. Rengeteg kvarc is van a mészköves területeken. Tele vagyunk ősmaradványokkal is.

Fotó: Mihály Szilvia

Balatonedericsnek hasonló a talaja, de ez egy izgalmas kis sziget. Alkalmas a vidékünk kékszőlő telepítésre is, Sümeg szőlőterületeinek hajdan a 80 %-a kékszőlő volt.

Sümeg egy óriási terroár, aminek még a 30 százalékát sem tudtuk kihasználni. Jelen pillanatban rajtunk kívül 3-4 pincészet van, akik komolyabban foglalkoznak a borral, és a hatásunkra elindultak ezen az úton. Mi nem konkurenciát teremtünk, nekünk az a fontos, hogy Sümegen jó bort tudjanak a vendégek inni, legyen ez bárkinek a bora. A célunk, hogy ne egy pincészet legyen, hanem több, hasonlóan magas minőséget nyújtó. A sümegi tájhoz úgy tartozik a bor, mint emberhez a beszéd és a csók.

– Hogy jött a sümegi munkához a Balatoni körhöz csatlakozás?

– A kötődésem a Balatonhoz nagyon régi, én minden nyaramat a Balatonon töltöttem. Apai nagymamámnak volt egy kis nyaralója Fonyódligeten, az első szünidei napon mi már ott voltunk nála, és csak szeptember elsejére jöttünk vissza Sümegre. A Balaton illata, a tó szeretete bennem van.

A Balatoni kör tagság Pálffy Gyula révén jött. Ő látta a társadalmi aktivitásomat, tenni akarásomat, ő ajánlott be. 1998-tól tíz éven keresztül társadalmi munkában hegybírói szerepkört töltöttem be. 2008 óta a Balaton-felvidéki Borvidék alelnöke vagyok. Gyula a Káli-medencében borász, a Balaton-felvidék, mint borvidék közös ügyünk. Nekem fontos a Balaton, ha ennek érdekében tudok tenni valamit, akkor nagyon szívesen teszem azt.

Sok a közös cél a Balatoni körrel, többek között a minőség iránti elkötelezettség, az egész éves nyitvatartás. Ez a gondolat párhuzamosan már bennünk is dolgozott. Annak idején Badacsonyban alakult meg a Badacsonyi kör, ami később a Balatoni kör alapja lett. Én 2006-ban alapítottam egy egyesületet, Balaton Szőlő és Borkultúra egyesület, melynek legfőbb célja a borászati és szőlészeti kutatómunka, alternatív gazdálkodási módok népszerűsítése, az elöregedett szőlőültetvények és az aktív termőterület megtartása. Párhuzamosan többen gondolkodtunk hasonló dolgokban. Mi nem voltunk annyira aktívak, mint a badacsonyiak, de az egyesület még él, nagyon sok programot hoztunk létre az elmúlt évtizedben. A Balatoni kör is erről szól.

– Harmonikus, környezettudatos gazdálkodást folytatnak. Mit jelent ez?

Környezettudatos gazdálkodásunk fokozatosan alakult ki, a bor nem más mint a természet és az ember örök párbeszéde. Családi vállalkozásként mi magunk végezzük el a munkák nagy részét, természetesen szüreteken, zöld munkák idején, metszéskor van segítségünk.

A szőlőben a monokultúrát igyekeztünk megtörni, akár gyógynövényekkel vagy virágos réttel, különböző facsoportokkal vagy gyümölcsössel. A hasznos élőlények ott vannak a szőlőnkben. Ebben az évben már teljesen átálltunk a bio-vonalra pedig időjárás szempontjából az esők miatt ez egy nagyon nehéz év volt.

Sümeg, Baglyas-hegy

Minden terméket igyekszünk feldolgozni, a szőlőmagból magőrleményt vagy szőlőmagolajat préselünk, a szőlőhéjból teát készítünk, a gyógynövényekből, virágokból a feleségem szörpöt készít (szőlővirág, menta, rózsa, levendula, jázmin, bodza, citromfű) a gyümölcsökből ivólé készük. Termékeink az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által alapított a „Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék” védjegyrendszer minősítésével rendelkezek.

Ma 3 és fél hektár szőlőn gazdálkodunk. A legmagasabb minőségre törekszünk, ez egy hosszú tapasztalati út.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

12 szüret van mögöttem. Nehéz szakma ez, sokan nem is gondolják, mennyi munka van egy pohár borban. Évenként a szőlőben egy döntést hozhatunk, hogy valaminek hogy állunk neki. A metszésnek, a szüret időpontjának, a zöldmunkáknak. Ha ez a döntésünk nem a legtökéletesebb, akár több év is lehet, mire ez kifut, hiszen a borok egy része 3-5 év alatt jut el a fogyasztóhoz.

Nagyon kísérletező típusú ember vagyok, szeretem magam megtapasztalni, mi, hogyan működik a valóságban. Tavaly készítettünk először narancsbort, nagyon magas 28-as mustfokkal szüreteltünk le egy szürkebarátot, amit aztán héjon erjesztetünk egy hétig kádban, majd amfórában erjedt tovább. Egy év amfóra után teljesen kezeletlenül, szűretlenül, derítetlenül kén nélkül töltöttük le palackba.

– Ha nem a szőlőben dolgoznak, merre kirándulnak a családdal?

– Két lányommal és feleségemmel a kedvenc helyünk a környéken a Balaton-felvidék. Ha van egy kis időnk, akkor a Nivegy-völgyben vagy a Káli-medencében kirándulunk. Gyakorta megfordulunk szőlőhegyeken, legutóbb a Szent György-hegyen sétáltunk egy egész vasárnap délutánt. Ezt a gyerekek kis nagyon szeretik, igyekszünk a környéket felfedezni. Magyarországnak nagyon sok szép helye van, októberben a Bakonyba készülünk, aztán Galyatetőre.

Szép időben a sümegi szőlőhegyekről lehet látni a Balatont. A vároldal dűlőből még a Semmering havas csúcsait is láthatjuk megfelelően tiszta időben.

Sümegi vár

– Mik a távlati céljai Sümeg és a Sümegi borvidék megismertetésében?

– Szeretnénk minél szélesebb körben megmutatni Sümeget, a borainkat, a történelmünket. 20 km-re vagyunk a Balatontól, turisztikailag ide tartozunk, de nehezen megfogható a település ezzel az óriási múlttal. Ramessetter előtt is volt itt szőlészet, a mi egyik szőlőterületünk alatt is bronzkori település van, már a kelták idejében folyt itt borkészítés.

A Turisztikai nonprofit cég elnökeként is azt szeretném, ha ezt a sok kincset megismernék a vendégek. A Balatontól nem messze megtalálható nálunk a kultúrtörténet, a szőlőtörténet, itt a vár, a püspöki palota, a plébániatemplom, az egyházi turizmus, a ferencesek, a csodatevő Szűz Mária szobor. Jelentősek a geológiai adottságok, itt van a Mogyorós-dombon az ősember bánya. Annyi a látnivaló és program, amiért megéri a Balatontól Sümegig autózni.

Nézd meg további képeinket a sümegi Palota Pincéről:

Olvass tovább a Balatoni Kör többi tagjáról is!

Készítette: Mihály Szilvia

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva