Több mint kétmilliárd forintból újult meg a palota, ahol egyebek között megtörtént a külső környezet megszépítése, a kétszintes épület belső részében pedig átalakítási és restaurálási munkálatok zajlottak.
A falképrestaurálási munkákat a legkorszerűbb műemlékvédelmi elvek szerint végezték. A palotában 18. századi rokokó, 19. századi klasszicista és 20. századi neobarokk fel- és mennyezetfestések is láthatók. Az egyik teremben például elkészült a táblás parketta rekonstrukciója, két másik teremben pedig az eredetit sikerült megmenteni, restaurálni.

Ki kell emelni, hogy a restaurálási és a kiállítási koncepció egymással szoros összefüggésben készült. A püspöki lakrészben korszerű interaktív kiállítást hoztak létre, amelynek fő témája Padányi Bíró Márton püspök élete, de a barokk freskófestészet és Franz Anton Maulbertsch bécsi festő munkássága is megismerhető úgy, hogy az minden korosztály számára élmény legyen.

A modern, élményközpontú tárlat két színes egyéniség, Márton püspök és a festő Maulbertsch találkozásával és közös alkotását helyezi a fókuszba, a történetmesélés, illetve interaktív eszközök segítségével. 3D-s kisfilmeken és kiterjesztett valóságon alapuló „visual guide” tartalmak, valamint holopiramisok segítségével mutatják be a Püspöki Palota építéstörténeti fázisairól készült elméleti rekonstrukciókat.

Sümeg a török hódoltság korában vált jelentős egyházi várossá, miután a veszprémi püspök idehelyezte székhelyét. Padányi Bíró Márton püspök elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a török hódoltság után a Dunántúlon a katolicizmus ismét többségi vallássá váljon, iskolákat, szegényházakat létesített, s erejéből még arra is telt, hogy Püspöki Palotát építsen a több száz éves régi püspöki kúria alapjaira. Az eredeti épület fala belül ma is fellelhető, a most lezárult fejlesztés folytán pedig a palota nagy része ismét bejárhatóvá vált. Meg kell említeni, hogy többek között az emeleten lévő gazdagon díszített könyvtárszoba restaurálása is megtörtént.

Forrás: veol.hu