Üzleti szempontból olyan jól sikerült az akció, hogy elgondolkodott a folytatáson, majd területet vásárolt, és családjával megépítette az első röpdéjét. Akkor egy hektáron kezdték, ma már 4,5 hektáron, két nagyobb és egy kisebb volierben nevelik a fácánokat.
– Könnyű helyzetem van, mert a hobbim a szakmám. A Darnay Kálmán Vadásztársaság hivatásos vadásza vagyok, szívesen csinálom, igaz, a család nem sokat lát a szezonban – mondja a vadgazdálkodással, vadásztatással foglalkozó egyéni vállalkozó, akinek őstermelő párjával közösen létrehozott családi gazdaságában találkozásunkkor mintegy ötezer madár nevelkedett éppen.
Balázs a takarmányt is maga termeli meg, mert, mint mondja, ha nem ezt tenné, akkor nem tudna megfelelő fácánárat kikalkulálni. A fácánok nyolchetesen, előnevelten érkeznek Balázshoz, és 22 hetes korukra fejlődnek ki teljesen. Érdekességük, hogy egy úgynevezett csőrpajzsot viselnek.
– A fácánoknak a kannibalizmus a vérükben van. Ékkövük a faroktoll, és amikor látja az egyik madár a másiknál a piros színt a faroktollnál, akkor odacsap és kiüti azt.
Különösen melegben kezdik el ütni-vágni egymást, ezért kell a csőrpajzsot berakni, miután betöltötték az ötvenedik napot. Ezután a csőrpajzzsal újra meg kell tanulniuk enni,
ezért csak az 56. napon hozzuk el őket – derül ki a meglepő információ a békésnek hitt madarakról, amelyek nevelése a baromfikéhoz hasonlítható. A fácánok 16 hetet töltenek el a röpdékben, és 22 hetes korukra, általában október elejére lesznek ,,készen”.
A fácántelepen általában fele-fele arányban vannak a kakasok és a tyúkok. A teríték színezése miatt Balázs időnként hoz angol, sötét fácánokat és sárga-fekete színű, hosszú farkú királyfácánt is, amelyet nagyon kedvelnek a vadászok. Érdekességként megemlíti, hogy utóbbiból volt egy gyönyörű példánya, amely túlélt öt vagy hat vadászatot, és tavaly még látta őt az erdész a teleptől mintegy 8-10 kilométerre.
A fácánokat az ország minden tájáról viszik tőle vadásztársaságok, baráti körök és külföldi csoportok is. Nem véletlenül, hiszen húsz év munkája és tapasztalata van a nevelésükben. Balázs elárulja, a legjobb érzés, amikor a vadászat végén a vendégvadász beíratja magát a naptárba a következő évi fácánvadászatra is.
– Visszaadjuk az illúziót a vadászoknak. A régi rendszerben, amikor még nem ezek a nagy parcellás gazdaságok voltak, hanem az 5-10 hektáros kis gazdaságok mentek, akkor nagy sikerük volt a kutyával való fácánvadászatoknak. Volt bőven búvóhelye a madárnak, és tudott szaporodni. Mára a nagy táblákból eltűntek a madarak a gépesítés és részben a ragadozók hatására. Mi kifejezetten olyan fajtát – az american crosst és a kínai alfajt – vásárolunk, amelyik kis testű és rendkívül jó repülő, így visszaadja azt az illúziót, mintha vadfácánra vadásznának – avat be a részletekbe. Kiderül az is, hogy a fácánvadászat lényege, hogy magasan repülő madarak érkezzenek a puskasorhoz. Ennek megfelelően alakítják ki a területet, ahol a vadföldeket bokorsor követi, amelynek végén energianyár növények vannak keresztbe ültetve, és fölöttük kénytelenek a madarak átrepülni. A vadászok elé így már a magasan repülő fácánok kerülnek.
Balázs egy kialakult kutyás csapattal dolgozik együtt már jó tíz éve, így a jól szervezett vadászatokon mindenki tudja a dolgát, és megfelelő kiszolgálást kapnak még az igényes német vadászkörök is.
A fácánok 30-35 százaléka marad meg a vadászatok után. Általában a kirakott ezer madárból 650-700 fácánt lőnek vissza évente. A kint maradó 300-ból pedig mintegy 150-et elkapnak a ragadozók: a rókák, a sakálok, az ölyvek és a héják.
A beszélgetés során a fácánhúsról kiderül, hogy kuriózum. A fácán a levesek Rolls-Royce-a, bár Balázs szerint a gyöngytyúkleves még azt is veri, ennek ellenére karácsonykor náluk is mindig kerül fácánleves az ünnepi asztalra.
A fácánvadászati szezon októbertől januárig tart, de tavaly a pandémia miatt jutott vadászat februárra is. Idén hatalmas az érdeklődés külföldről és belföldről egyaránt, de hogy mi lesz a szezonnal a járványhelyzet alakulása miatt, azt még nem lehet tudni.
forrás: veol.hu