Kirándulásnak is beillik és sok családos ki nem hagyná a kompozást a Balatonon, amit a kerékpáros turisták is igen kedvelnek. A rév miatt a községet találóan Somogy északi kapujának is nevezik. A kompjárat hatalmas forgalmat bonyolít le, hiszen a közlekedési eszköz összeköti az északi és déli part településeit, Somogy és Veszprém megyét. A főútvonal mellett végighalad a vasút is, a szántód-kőröshegyi vasútállomáson négypályás rendező-pályaudvar épült fel.
Folyamatos a kompközlekedés Szántód és Tihany között (Fotó: Krausz Andrea)
Szántód teljes, 4 kilométeres partszakaszán ingyenes a strandolás. Felújított füves szabad strand található a Rigó utcában, és kedvelt a Juhász Gyula utca végén lévő Beach Party-nak nevezett fövenyes rész, ahol étterem, napvitorlás homokos strand és játszótér várja a családosokat. Hangulatos kis horgászhelyeket is találhatnak a pecások, mint amilyen például a Kisfaludy utca végén lévő öböl.
A strandolás mindenhol ingyenes és kis csónakkikötő is van Szántódon (Fotó: Krausz Andrea)
A településen számos szálláshely, panzió és étterem várja a vendégeket és a nyári időszakban működik a Rév kemping is.
A szépen kialakított Kossuth Parkban sokszor tartanak rendezvényeket. Itt áll Kossuth Lajos mellszobra, mellette pedig egy korszerű játszótér fogadja a kisgyerekeseket.
Látnivalók:
A település egyik nevezetessége az idegenforgalmi központ, Szántódpuszta, ahová egy új kerékpárúton is eljuthatunk a révből indulva. Szántódpuszta 1994-ben kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak őrzéséért, értékes műemlékeinek helyreállításáért. Az egykori majorság területén több mint harminc jelentős épület áll, köztük kúria, csárda, cselédház, magtár, borospince, zömében az 1700-as évekből. A látnivalók közül megemlíthetjük még a Balaton élővilágát bemutató akváriumot és a lovasudvart. A nyári időszakban lovas bemutatók szórakoztatják az érdeklődőket, a lovakon kívül más állatokkal is megismerkedhetnek a gyerekek, de helytörténeti kiállításokat is nézhetünk, sőt rendszeresek a kistermelőket is vonzó szombati és vasárnapi piacok.
A puszta fölé emelkedik a barokk Kristóf-kápolna, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Tihanyi félszigetre és a Balatonra, Badacsonytól Balatonfüredig.
A barokk Szent Kristóf-kápolna egy dombon áll, ahonnan gyönyörű a kilátás (Fotó: Krausz Andrea)
Híre van a Kristóf-napi szentmisének, amely során a püspök megszenteli a hívek járműveit, Szent Kristóf ugyanis védelmezi többek között az utazókat, autósokat, turistákat, révészeket.
Szántód község védőszentjének szobra egyébként a Bevásárlóközpont előtt áll, a Szent Kristóf szobor a település szimbólumává vált, szerepel a címerben is.
A szántódi Pálóczi Horváth Ádám Közösségi Ház és Könyvtár épületében alakították ki a szántódi születésű Tüskés Tibor, József Attila-díjas író (1930-2009) emlékszobáját.
Szántód történelméről:
Szántód Árpád-kori település, már a tihanyi apátság alapítólevelében is megemlítik. A Tihannyal való összeköttetés egyidős a faluval, már II. Endre 1211-es birtokösszeíró levelében szerepel a rév kifejezés.
A révátkelést évszázadokon keresztül fadereglyékkel oldották meg, a 19. században nagy fahajó közlekedett, ma pedig modern kompok szállítják az utasokat és az autókat.
A szántódpusztai majorságot I. András adományozta a tihanyi apátságnak és többnyire egyházi birtok volt. A kincstár 1785-ben Szántódot Pálóczi Horváth Ádámnak adta bérbe, aki csaknem egy évtizedig élt, gazdálkodott a birtokon. Számos irodalmi műve itt született, a szántódi Közösségi Ház az ő nevét viseli.
Gyönyörű helyen fekszik Szántódpuszta (Fotó: Krausz Andrea)
A révnél épült egyik csárda falán található emléktábla szerint Csokonai Vitéz Mihály itt írta A Tihanyi echóhoz c. művét 1798-ban, de ma már tudjuk, hogy ezt a Balaton északi oldalán tette.
Szántód 1997-ben szakadt el Zamárditól, miután népszavazáson döntöttek erről a helyiek.
Egyre nő a település lélekszáma és sokan vásárolnak itt üdülőingatlant is, a község vízparti és dombvidékes részei is alkalmasak a kikapcsolódásra, pihenésre.
További fotók Szántódról:
Összeállította: Krausz Andrea
