Németh László (1901-1975) Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, műfordító neve mára már kezd feledésbe merülni, pedig fontos regényekkel (Gyász, Iszony, Égető Eszter), drámákkal (II. József, Galilei, A két Bolyai) gazdagította irodalmunkat. Utolsó alkotói korszakában a Tihanyhoz tartozó Sajkodon rendezte be írói műhelyét, 1961-ben Sajkódi esték címmel esszékötete is megjelent.
Németh László a sajkodi, Mályva utca 6. szám alatti nyaraló előtt 1963-ban Fotó: Németh László Társaság/Fortepan
Németh László (jobbról a második) családja körében a nyaralójában 1971-ben Fotó: Németh László Társaság/Fortepan
Így nézett ki az író sajkodi nyaralója 1972-ben Fotó: Németh László Társaság/Fortepan
Az 1950-es évektől működött alkotóházként Szigligeten a Puteani-Esterházy-kastély, ahol a Kádár-korszak szinte minden jelentősebb írója vagy költője eltöltött valamennyi időt.
Az alkotóháznak helyet adó szigligeti Esterházy-kastély 1965-ben Fotó: Hunyady József/Fortepan
Sokat elárul az alkotóház atmoszférájáról az 1961-es fotó, amelyen Görgey Gábor (1929- ) író, költő (jobbról) és Csurka István (1934-2012) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus múlatják az időt egy kutya társaságában:
Háttérben a szigligeti vár Fotó: Hunyady József/Fortepan
Az alkotóház vendége volt Zelk Zoltán (1906-1981) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró is, akit az 1956-os forradalom leverését követően háromévi fogságra ítéltek, de amnesztiával másfél év után, 1958. október 15-én szabadult. Ez azonban nem tölthette el örömmel: felesége egy héttel szabadulása előtt elhunyt, édesanyja pedig a halálos ágyán feküdt, és másnapra meg is halt. Zelk életében ez volt a mélypont, de lírájában egy új korszak kezdődött. 1963-ban jelent meg a Tűzből mentett hegedű című kötete, benne a feleségét sirató gyászdalával (Sirály).
Szigligeti Alkotóház, 1962. Balról a második Zelk Zoltán Fotó: Hunyady József/Fortepan
Persze a nyár, a Balaton közelsége a legkomolyabb irodalmárokat is ellazította, amint ezen az 1962-es felvételen is látható:
Szigligeti Alkotóház, középen Ungvári Tamás író Fotó: Hunyady József/Fortepan
Ketten az 1964-es vendégek közül: Kolozsvári Grandpierre Emil író, műfordító és kritikus (népszerű regénye A törökfejes kopja), illetve Szakonyi Károly Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró (sikeres színdarabja az Adáshiba).
Kolozsvári Grandpierre Emil Fotó: Hunyady József/Fortepan
Szakonyi Károly Fotó: Hunyady József/Fortepan
A magyar irodalom és képzőművészet kiemelkedő alakja, Kassák Lajos (A ló meghal, a madarak kirepülnek – ki ne ismerné?) is megfordult Szigligeten 1965-ben, látható, hogy a fotós a komoly irodalmárt szerette volna megörökíteni, könyvvel a kezében, aztán valahogy a könyv mellé felzárkózott egy malteros lapát is (szimbolizmus?):
Kassák Lajos Szigligeten, az alkotóházban Fotó: Hunyady József/Fortepan
Ismert és kevésbé ismert arcok 1965-ből, még mindig a Szigligeti Alkotóházból:
Karinthy Ferenc (Cini) (1921-1992) író, drámaíró, Karinthy Frigyes fia, manapság legnépszerűbb műve kétkötetes Naplója Fotó: Hunyady József/Fortepan
Cseres Tibor (1915-1993) író, fontos regénye a Hideg napok (érdemes megnézni a belőle készült filmet is Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Szirtes Ádám, Szilágyi Tibor főszereplésével) Fotó: Hunyady József/Fortepan
Somlyó György (1920-2006) költő, író, esszéíró, műfordító Fotó: Hunyady József/Fortepan
Jókedvű négyfős társaság látható az alábbi, 1966-ban a Szigligeti Alkotóház parkjában készült fotón:
Egy másik, ugyanott és ugyanakkor, de közelebbről készült képen jobbról a második úrban felismerhetjük Fekete Istvánt (1900-1970), számos ifjúsági könyv és állattörténet (Vuk, Tüskevár, Bogáncs) szerzőjét, aki 1929-es esküvője után Ajkára költözött és vezető gazdatisztként vállalt állást:
Fekete István (jobbról a második) a Szigligeti Alkotóház parkjában Fotó: Hunyady József/Fortepan
Az 1972-es fotón hajóskapitányi sapkában Illyés Gyula (1902-1983) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő látható Tihanyban. Illyés tihanyi háza legendás irodalmi találkozóhely volt, 1943-tól haláláig itt töltötte ideje nagy részét. Itt született híres verse, az Egy mondat a zsarnokságról is.
Illyés Gyula Tihanyban Fotó: Szalay Zoltán/Fortepan
1975-ben Sorstalanság címmel megjelent egy regény, amelynek szerzője ugyanabban az évben a Szigligeti Alkotóház vendége volt. Persze akkor még senki nem sejtette, hogy Kertész Imrét (1929-2016) 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal fogják kitüntetni.
Kertész Imre Fotó: Hunyady József/Fortepan
Ugyanebben az évben volt az alkotóház vendége Göncz Árpád (1922-2015) író, műfordító, későbbi köztársasági elnök is. Ő ültette át magyarra Tolkientől A Gyűrűk Urát (Réz Ádámmal), Arthur C. Clarke-tól a 2001 Űrodüsszeiát, Faulknertől A hang és a tébolyt, Doctorow kiváló regényét, a Ragtime-ot, Updike Szegényházi vásárát – és még rengeteg egyéb művet, többek között Agatha Christie néhány krimijét is.
A leendő köztársasági elnök, itt éppen „mackóban” Fotó: Hunyady József/Fortepan
Fejezzük be összeállításunkat egy „all star” fotóval, amely 1975-ben készült Tihanyban, és amelyen olyan hírességeket láthatunk, mint Amerigo Tot (Tóth Imre) szobrászművész (balról a második), mellette Lakatos István író, jobbra Illyés Gyula író, költő és Sinkovits Imre színművész:
Fotó: Németh László Társaság/Fortepan
Forrás: veol.hu
