A szépen felújított erődítmény mellett ugyanis a szabályos kúp alakú vulkáni hegy, a Királyné szoknyája szintén egy vár alapfalait rejti a földben és a fák, bokrok között. Erről azonban alig maradt fenn írásos emlék, a leletek szegényesek, kora, funkciója máig vitatott.
Hangodi László tapolcai történész is foglalkozott már az építmény eredetével. A veol.hu kérdésére elmondta, hogy az írott emlék nélküli középkori építmény vélhetően már a XV. században katonai célokat szolgált, elképzelhető, hogy építése a nagynevű Újlaki családhoz kapcsolható. A fennmaradt falakból ítélve kéttornyos, kis erődítménynek tekinthető, ami egyes vélemények szerint a török korban is fontos szerepet játszhatott. Ekkor az óvár stratégiai szerepe felértékelődött, hiszen a másik várból nem volt rálátás a balatoni kikötőre. Így az óvár jó megfigyelőpont lehetett, amire az akkori Fonyód–Szigliget közötti állandó hajóforgalom miatt szükség is volt.
Szigligetnek akkoriban létezett felfegyverzett hajós csapata, az itt lévő haderő több naszáddal rendelkezett. Ettől függetlenül Hangodi László azt az elképzelést sem tartja lehetetlennek, hogy a Királyné szoknyáján lévő erőd vagy megfigyelőpont építése soha nem fejeződött be, s talán ebből ered az egyik idefűződő legenda.
A rege szerint egy idős somogyi úr akart itt várat építeni. Minden reggel átvezetett a déli partról Szigligetre, és egész nap dolgozott, csak sötétedéskor fejezte be a munkát. Ekkor beszállt csónakjába, és visszaevezett a déli partra. Másnap reggel, amikor jött, már az öbölből látta, hogy leomlottak a falak. Ezért ismét nekilátott az építésnek, csakhogy másnapra mindig ledőlt az előző nap rakott fal. Egy idő után belefáradt ebbe, és a pénze is elfogyott. Ekkor elkeseredetten kiáltott fel: Ó, vár, óvár, engem kifosztottál! Majd visszaevezett a túlpartra, és soha nem hallottak felőle az itt élők.
Nos, ez a legenda, amelynek annyi alapja azért van, hogy a vár sohasem épült fel a 182 méter magas domb tetején. Az 1956-ban végzett kisebb régészeti feltárások után vált ismertté a várrom alaprajzi elrendezése. A 12×25 méter alapterületű építményhez délről egy 6×7 méter alapterületű torony alapfalai csatlakoztak. A közel két méter vastagságú falak külső és belső falsíkjait nagy méretű faragott kövekből alakították ki. Az építmény korát a rövid ideig tartó ásatás alkalmával előkerülő néhány jellegtelen edénytöredék alapján nem lehetett meghatározni. A faragott kövekből olyan következtetésre jutottak először, hogy egy római őrtorony alapjai kerültek elő. A rómaiak talán legfontosabb pannóniai hadiútja ugyanis ezen a tájon át vezetett, s akár annak védelmére építhették a hatalmas kövekből ezt a kis várat.
A honfoglaló magyarok még itt találták a megromlott falakat, s később, mikor megépült az új vár, akkor kapta az óvár nevet. A hegy másik neve, az Öreghegy arra utal, hogy itt voltak a falu legrégebbi szőlőültetvényei. Nagy valószínűség szerint a szőlőművelést is a rómaiak honosították meg ezen a vidéken. A lapos, bazaltsapkás dombtetőn egy téglalap alakú épület foglalhatott helyet, amihez egy öt- és egy négyszögletű szárny csatlakozott. A későbbi feltárás során viszont arra jutottak, hogy mégsem a rómaiak építkezhettek itt, hanem a 16. században a kikötő felügyeletére emelhették az erődöt. Más feltevések szerint az óvárat az Atyusz nemzetség építette a 12–13. században. Egy újabb verzió szerint elképzelhető, hogy ez volt az a „kastélka” a Balaton közelében, amelyet egy 1647-ben írt levél szerint Lengyel Gáspár, a szigligeti vár ura és kapitánya saját költségén akart felépíttetni.
A 2003-as ásatáskor sem tudták egyértelműen megállapítani a vár építőjének kilétét, illetve korát. Aztán 2013-ban ismét dolgoztak régészek a helyszínen, a tíz évvel korábbihoz hasonlóan szintén Gere László vezetésével. A vagyonkezelő Bakonyerdő Zrt. által kezdeményezett ásatások sem hoztak újat a vár keletkezéséről és pusztulásáról, viszont a falak állagmegóvása megtörtént, és az egykori ötszögletű torony fölé kilátó épült. Egyébként a Királyné szoknyája nevű, vulkáni eredetű domb tetején már az 1900-as években is volt kilátó. A romokra telepített és az egykori épületet formázó mai kilátó 2013-ban készült, fapallós felső szintjéről viszonylag magasról csodálható meg a Balaton. Mivel közel van a tó, többnyire tisztán látható a túlpart. Kelet felé a lapos tetejű Badacsony nyúlik be a partvonalba. Az innen nyíló csodálatos panoráma sok kiránduló számára vonzó, függetlenül attól, hogy az óvár története a múlt homályába vész.
