A színpadra született a tapolcai néptáncos: rockballada főszerepében is bizonyít Barbara
Több alkalommal mutatták be sikerrel a Lázas hajnalok című zenés-táncos darabot a Balaton-felvidéken sümegi és tapolcai amatőr színjátszók előadásában. A darabot N. Horváth Erzsébet rendezte, amelyben a tizennyolc éves Perger Barbara játszotta a főszerepet.
Születése óta színészi pályára készül
− Több alkalommal szerepeltem már színpadon, de a Lázas hajnalok annyiban más, mint a korábbiak, hogy itt főszerepet kaptam. Nagyon élveztem az egészet, s a pozitív visszajelzések megerősítették bennem azt az elhatározást, hogy erre a pályára tegyem fel az életem. Az idén érettségiztem, szándékosan hagyok ki egy évet, hogy jövőre a lehető legfelkészültebben jelentkezhessek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Nem is gondolkodtam az idei felvételiben, mert nem szerettem volna csalódni. Vannak fellépéseim, szerepléseim, s ezek mellett gőzerővel készülök a jövő évi nagy megmérettetésre, ami nem lesz könnyű, de bízom a sikerben – mondta Barbara.
Lázas hajnalok az Egry színpadán
A fiatal lány édesanyja Rita, ismert néptáncos Tapolcán, ahogy a család több tagjáról is el lehet mondani ugyanezt. Volt honnan, kitől örökölnie tehetséget, s azokat a géneket, amelyek a színpad irányába terelik gyermekkora óta.
− Édesanyám révén már kicsiként találkoztam a fellépések miliőjével, szinte a színpadon nőttem fel. A tánc, a zene azóta is közel áll hozzám, de valahogy mégis a színjátszás az, ami a legnagyobb örömet okozza nekem. Eőlször még általános iskolában egy 56-os darabban szerepeltem, bár ez csak kis szerep volt, mégis nagyon élveztem. Ráadásul magyartanárom, Bea néni bátorított, hogy ez tényleg megy nekem, ne hagyjam abba. Aztán gimnazistaként ismerkedtem meg N. Horváth Erzsébettel, a tapolcai amatőr színjátszó kör vezetőjével, rendezőjével és tőle kaptam meg első szerepemet, egy zenés darabban. Aztán innen jutottam el a a Lázas hajnalok című zenés darab főszerepéig és most már készülünk a következőre, egy 1956-hoz kapcsolódó szerelmi történet jövő évi bemutatójára.
Barbara már óvodásként néptáncolt, majd általános iskolában is folytatta, gimnazistaként énekelt is, a hangszertanulás pedig szintén végig kísérte életét.
Egy ideig táncolt a Tördemic Néptáncegyüttesben, számos fellépésen láthatta a közönség. Ami a zeneiskolai éveket illeti, oda a mai napig jár. Cselló a fő hangszere, tizenkét év után váltott nagybőgőre és emellett éneket is tanul. Vonós zenekarban csellózik, órákon bőgőzik, a színpadon a próza mellett énekel, s ha szükséges gitározik is.
Napjai tanulással, gyakorlással, fellépésekre való felkészüléssel telnek, de ami a legfontosabb, tudatosan készül a jövő évi felvételire, ahova vinni kell tizenöt verset, öt monológot és öt dalt, s mindezt különböző műfajból. Nem fél ettől, hiszen nagyon gyorsan, könnyen tanul, és ami nem hátrány, szülei büszkék rá, mindenben maximálisan támogatják. Ő pedig eldöntötte, színész lesz, nem is akar másra gondolni.
:
Forrás: veol.hu
Nyitókép: veol.hu/Szijártó János