A darabokat és a hangszereket az est házigazdája, Mácsai János zenetörténész és hangszer-restaurátor mutatta be. Amint elhangzott, azt est programjának minden darabja a két csodálatos hangszer összekapcsolására épült
– Ezen hangszerekről bizonyítottan van emlékünk az őskorból is. A legősibb fennmaradt fuvola több mint 43 ezer éves, Szlovéniában találták a postojnai barlangban, egy medve csontjából készült. A mai sokbillentyűs harántfuvola a 19. századból származik, akkor terjedtek el a már nem fából, hanem fémből készült darabok, amelyek billentyűket is kaptak. Bach idején kezdett átállni a zenetörténet arra, hogy egyértelműen jelezze, fuvola vagy furulya használatos egy darab előadásánál. A XIX. század közepe óta már ezt, a mai is használt, gazdag hangú hangszert csodálhatjuk. A fuvolával szemben a hárfa mindig kísérő hangszer volt, bár önállóan is megállja helyét csodálatos hangjával. A hárfa elődje egy kifeszített újszerű valami volt, vallási funkcióval, A legősibb példány a sumér korból való, bikafej díszíti. A hárfa mai utódja valóságos műszaki remekmű. Nagy szerencsénk, hogy sok kiváló művész él Magyarországon, így csodálatos élményekben lehet részünk a hárfakoncerteken – mondta Mácsai János, és szólt a hangszerek töretlen, fokozatos fejlődéséről is.
Forrás: Tóth B. Zsuzsa/Napló
B. Godard, Mendelssohn, G. Fauré, C. Debussy, Saint-Saens, A. Piazzolla, Bartók Béla és Kodály Zoltán művei csendültek fel a gyulakeszi Csigó Malomban. A koncertet követően a művészek minden érdeklődő kérdésére választ adtak, bemutatva hangszereiket.
Forrás: veol.hu
Nyitókép: Tóth B. Zsuzsa/Napló
ű
