Szent István tapolcai szobra királyi határozottságot áraszt
Az idén nyolcvanadik életévét betöltő salföldi alkotó bronzból készített, 225 centiméter magas szobrát darabokból állította össze és egy salföldi kvarc homokkő talapzaton helyezte el.
– Az ilyen méretű szobrokat öt milliméternél vastagabb bronzból nem szabad önteni, mert különben hólyagosodik a felületük. Nem emlékszem már, hogy mennyi idő alatt készítettem el, de csak maga a felületkezelés, cizellálás nagyjából két hét volt. Szeretem ezt a munkát magam végezni, régen nagyon jó cizellőrök voltak, de ma már nehéz az öntödékben jó szakembert találni. A szomszédok persze nem örültek, mikor este tízkor is ütöttem a szobrot a kalapáccsal, hiszen olyan hangja volt, mint egy harangnak – emlékezett mosolyogva Raffay Béla, művésznevén Sanyika.
A százötven-kétszáz kilogrammos szobron a Szent István-i jelképek, a Szent Korona, a koronázási palást, a koronázási kard és a jogar látható.
Szent István tapolcai szobra salföldi kvarc homokkő talapzaton áll
Fotó: veol.hu/Tóth B. Zsuzsa
Szent István öltözékére a művész az eredeti palást egyszerűsített motívumait véste fel
Amint Géczi János írta a szoborról a Tárlat című könyvében, Raffay értelmezése azt sugallja, Szent István súlyos feladatra vállalkozott. Királyi határozottsággal tartja kezében a jogart, fogja a kardot, ismeri és vállalja a szerepét. Ezt az Istvánt senki nem sajátíthatja ki, hiszen képes önmagaként megmutatkozni. S viselje bár királyi palástját, az akkor is hasonló marad a pásztornépek subájához vagy a keresztény kolostorok szegényes kolompjához, amint az ő személyisége is hasonlatos népe megannyi névtelenjééhez. Pásztornak is megmutatkozhatna – a pásztorság minden értelmében –, aki védelmet ígér, biztonságot és méltó körülményt nyája számára.
:
Forrás: veol.hu
Nyitókép: Raffay Béla egyetlen köztéri Szent István szobra Tapolcán található
Fotó: veol.hu/Tóth B. Zsuzsa
