1965-ben két közgázos fiatal, Pásztor László és Galácz Lajos az akkori divatnak megfelelően egy Mikulás-napi egyetemi versenyre beatzenekart alapított, a Neotont. Balázs Fecó billentyűssel kiegészülve 1968-ban megnyerték az Országos Ki mit tud? vetélkedőt a Nekem eddig Bach volt mindenem című dallal. Ugyanebben az évben még megjelent a Kell, hogy várj, a Neoton első nagy sikere.
1971-ben jelent meg az első nagylemez Bolond város címmel. Ezen az LP-n Pásztor, Galácz és Balázs Fecó mellett játszott Som Lajos basszusgitáron és Debreczeni Ferenc, az Omega későbbi dobosa. A lemez nem aratott átütő sikert, bár egy ORI zenekar-csere kapcsán kijutottak Fekete-Afrikába is, Nigériában és Ghánában koncerteztek. Rádiófelvételt készítettek a nigériai rádióban (a Kell, hogy várjt rögzítették angol nyelven You Must Wait címmel), és fogadta őket a ghánai uralkodó is. Afrikából hazatérve azonban a zenekar több tagja kivált, és a Neoton sorsa bizonytalanná lett.
Csepregi Éva
1972-ben Jakab György (billentyű) és Tiboldy János (basszusgitár) csatlakozott Pásztorhoz, Galáczhoz és a Debrecenit még korábban felváltó Ambrus Zoltánhoz. Többféle követhető stílus is felmerült a fiúk fejében, amit végül az 1972-es Ki mit tud?-on feltűnő lányvokál, a Kócbabák csatlakozása döntött el véglegesen. Számtalan rádiófelvétel készítése és Tiboldy kiválása után Neoton és a Kócbabák néven megjelent a Menedékház című album. Ebben az időben figyelt fel a zenekarra dr. Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója. Az ő vezényletével alakult meg a Neoton Família 1977-ben. Szintén ’77-ben jelent meg a Csak a zene című album, amihez kapcsolódva a zenekar turnéra indult itthon és a szocialista országokban. A turné a nagylemez nyitódaláról a Köszönjük Mr. Edison címet kapta, ami a fonográf felfedezésének 100. évfordulóját köszöntötte. A turné közben jelentette be az alapító Galácz Lajos, hogy kiválik a zenekarból, és a zene helyett a családjának szenteli inkább az életét. Hosszas keresgélés után vette át az ő helyét Baracs János, aki mindvégig a Neoton basszusgitárosa maradt.
1979 fordulópont volt a Neoton Família történetében. A cannes-i MIDEM fesztiválon ők kísérték a magyar popzenét képviselő szólistákat, és ezáltal ők is eljátszhattak pár saját dalt. Ekkor figyelt fel rájuk a külföldi szakma. Az év végén megjelent a Napraforgó című lemezük, ami itthon hirtelen a slágerlisták élére juttatta az együttest. A Santa Maria, a Szédült napraforgó vagy a Hegyirabló ismert slágerek lettek. Ambrus Zoltán és Fábián Éva kiválása után 1980 elején elkészült a lemez angol nyelvű változata, a két új tag, Végvári Ádám (gitár) és Bardóczi Gyula (dob) kiegészülésével (Kati és a Kerek Perec), ami megjelent Spanyolországban, Japánban, az NSZK-ban, Dániában, később Mexikóban, Brazíliában és Dél-Koreában is. Az erről kimásolt kislemezek sikert hoztak Spanyolországban és Japánban is.
1979 decemberében jelent meg a külföldi rendelésre készített Disco Party c. album Kovács Katival, melyen angol nyelvű diszkósikereket dolgoztak fel. A lemez rövid időn belül aranylemez példányszámban fogyott el, s a későbbiekben Kovács Katival több hasonló lemezt is készítettek (1982, 1983, 1989). Ezeken az albumokon közreműködött még Szánti Judit és Szűcs Judith is.
Az 1980-as magyar űrrepülés tiszteletére a Locomotiv GT-vel közös daluk jelent meg Asztronauta együttes néven kislemezen, Magyar a világűrben címmel.
A következő pár évet a Família folyamatosan a stúdióban és koncerttermekben töltötte, a Don Quijote a slágerlistákon szerepelt Magyarországon és külföldön, 1981 végén 42 állomásos turnét adtak Japánban. 1983 januárjában Pál Éva elhagyta a zenekart, a Kócbabákból Csepregi Éva maradt az egyedüli „kócbaba”.
A sikereknek nem lett ezzel végük, 1983 októberében Ádám és Éva a Neoton Famíliából elnyerte a Yamaha Music fesztivál nagydíját a Holnap hajnalig című dallal. Itthon évről évre megjelent a Neoton Família stúdióalbum, ami minden évben hozta a slágereket. A Hétvégi motorozás, a Nyár van, az I Love You, a Bye-bye kedvesem vagy a Medvetánc mind a mai napig népszerűek.
Végvári Ádám
1985-től Csepregi Éva együtt dolgozott a skót származású Bob Heatlie-vel, aki elsősorban szólókarrierjét egyengette. Heatlie olyan dalok szerzője, mint a Párizsi lány, a vihart kavart OK Gorbacsov vagy az Így vagy úgy. Egyre több zeneszerző-team dolgozott a Neotonon belül, és ez nemcsak sikeres dalokat, hanem feszültséget is szült. Mindez a rendszerváltással egyidejű 1990-es szétváláshoz vezetett. 1992-ig Csepregi Éva Végvári Ádámmal és Baracs Jánossal, Pásztor László pedig Jakab Györggyel és Bardóczi Gyulával folytatta a zenélést (Szulák Andreát választva szólistának). 1992-ben Csepregi Évának megszületett Bob Heatlie-vel közös fia Dávid, ezzel Éva egy időre főállású anyaszerepre cserélte a mikrofont.
1995 végén Jakab Györgynél az orvosok betegséget diagnosztizáltak. Pár hónappal később, 1996. február 15-én elhunyt. Néhány nappal később elhunyt az egykori vokalista Juhász Mária is. A haláleset viszont ismét összehozta a régi tagokat. Az utolsó nagy Família koncertet Jakab György emlékére 1998-ban, György-napon rendezték meg a Budapest Sportcsarnokban.
Hét évvel később, 2005-ben, még egyszer színpadra lépett a zenekar, maratoni három órás koncertet adva hatalmas színpadképpel, fényjátékkal, rengeteg vendégzenésszel. Azóta Csepregi Éva, Végvári és Baracs Neoton Família Sztárjai néven szoktak együtt fellépni. 2007 novemberéig Bardóczi is velük játszott