Ötvös Zoltán/magyarnemzet.hu | 2021.04.27. 17:00
Idegen fajok veszélyezetik az őshonos balatoni élővilágot
Kilenc év után újra önálló a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. A tihanyi­ kutatóhelyet vezető Erős Tibor biztos abban, hogy váratlan események a jövőben is lesznek, hiszen a klímaváltozás és más globális környezeti ­hatások a Balaton állapotát egyre jobban érintik és befolyásolják. Az igazgató ­arról is szól, hogy az intézet nem hatóság, de szakmai kiállással segítheti a természeti értékek megőrzését.

– A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) 2012-ben lett az Ökológiai Kutatóközpont része. Április elsejétől visszakapta függetlenségét. Mit adott és mit vitt el ez a kilenc év?
– Ahányan vagyunk, annyiféleképpen éltük meg ezt a folyamatot. Az biztos, hogy a Pálinkás József korábbi MTA-elnök által indított központosítás, amikor is az egyes intézeteket kutatóközpontokba rendelték, eleinte vegyes megítélésű volt. Az ezzel járó kezdeti, rendkívül nehéz anyagi helyzet után működésünk stabilizálódott. Megkezdődtek a kutatói együttműködések, amelyek eredményeként a nagyon erős szakmai teljesítményt felmutató kutatógárda sikerrel hozott a központba több százmilliós pályázatokat, több milliárd forint összértékben. Én a Duna-kutató Intézet és a Balatoni Limnológiai Intézet halas kutatócsoportját irányítottam. Hatékonyan dolgoztunk együtt, ezért nagyon sajnáltam a szétválást. Új helyzet van, a közös projektjeinket továbbvisszük, ám most egy önálló, független BLKI beindításán kell dolgozni. Biztos, hogy a jövőben több időt töltünk majd kifejezetten a Balatont és vízgyűjtőjét érintő kutatásokkal.

Fotó: Krausz Andrea – likeBalaton

 

– Kinevezése után nem sokkal arról beszélt, hogy meg kell tartani az intézet hírnevét, nemzetközi eredményeket kell felmutatni, de emellett egyre több olyan kutatás is szükséges, amely kifejezetten a Balatonnal foglalkozik. Mire gondol?
– Az egyik ilyen terület a tó tápanyagterhelésének kutatása, ehhez kapcsolódóan a Balaton algaállományának vizsgálata a klímaváltozással és a humán hatásokkal összefüggésben. Ugyancsak fontos a Balatont és vízgyűjtőjét terhelő emberi eredetű nano- és mikroszennyeződések mennyiségi viszonyainak megismerése, a fő szennyezési források feltérképezése. Kiemelt feladat az inváziós, azaz nem őshonos hal- és makroszkopikus gerinctelen fajok monitorozása – illetve alapvető jelentőségű a környezeti DNS-alapú monitorozás bevezetése, hiszen e módszerrel hatékonyabban mutathatjuk majd ki például az inváziós fajok jelenlétét, terjedését a Balatonban és a vízgyűjtőn. Terveim között szerepel szocioökológiai kutatások elindítása azért, hogy jobban megismerjük a társadalmi igényeket, ezzel segítve a társadalom szemléletformálását. Hasonlóan fontos a Kis-Balaton szerepének feltárása a biológiai sokféleség megőrzésében, a Balaton ökológiai folyamataiban. Mint látható, számos izgalmas szakmai kérdésre keresünk választ.

– Nem őshonos fajok – rákok, kagylók, halak – egyre nagyobb tömegben találhatók a tóban. Tudnak-e bármit tenni a térhódításuk ellen?
– Ha egy faj invázióssá válik, az ellen már nagyon nehéz bármit is tenni a Balaton hatalmas mérete miatt. Míg a kisebb tavakban több esetben is eredményesen megoldható egy-egy nemkívánatos inváziós faj eltüntetése (akár szelektív halászattal és kiválogatással vagy méreganyagok bejuttatásával), ez a Balaton esetében nem kivitelezhető. Szerencsére az idegenhonos halfajok telepítése már rég a múlté, így kezd fellélegezni a tó. E tekintetben javult a helyzet, bár egy-egy idegenhonos faj nagymérvű elszaporodása valóban még most is megfigyelhető.
A fekete törpeharcsa állománya például a 2010-es évektől kezdődően növekedésnek indult, a horgászok nem kis bosszúságára. Rákok most is terjednek, az inváziós, Észak-Amerikából behurcolt cifrarák verseng a szintén terjedő, védett kecskerákkal. E tízlábú fajok vélhetően az angolnaállomány két évtized alatt bekövetkezett, drasztikus mértékű csökkenése miatt terjednek a tóban. Ezek a példák jól illusztrálják, hogy a Balaton életében is állandó változások zajlanak, a víz alatti világ működésének feltárása, a változások dokumentálása számos feladatot ad a kutatóknak.

Cifrarák
Fotó: Takács Péter

– A klíma melegedése, a csapadékviszonyok megváltozása miként befolyásolja a tó élővilágát?
– Ez az, amit nem tudunk előre megjósolni, hiszen ez rendkívül soktényezős folyamat. Egy ökológiai rendszerben több száz vagy több ezer faj interakciója határozza meg a kimenetet a bizonytalan időjárási, kiszámíthatatlan emberi és egyéb tényezők hatásainak függvényében. Biztos vagyok abban, hogy váratlan események a jövőben is lesznek, hiszen a klímaváltozás és más globális környezeti hatások a Balaton, az ország állapotát egyre jobban befolyásolják. Ezért nagyon fontos ezeknek a folyamatoknak a monitorozása és tudományos igényű kutatása, ami hosszú távú monitorozó rendszerek felállítását és kísérletes megközelítésű kutatásokat egyaránt igényel. Sajnos a kormányok mindig csak akkor lépnek, amikor haváriák következnek be. Olyankor egyből várják a választ a kutatóktól, és ha elmúlik a baj, már nem fontos a probléma, pedig újabb események bármikor bekövetkezhetnek, és korántsem tudunk mindent a természeti rendszerek működéséről. Sőt, tudásunk voltaképpen elenyésző ahhoz képest, amit például az emberi szervezetről tudunk.

– Tudják már arra a választ, hogy mi okozta a 2019-es algavirágzást?
– Számomra mértékadónak tekintett algológus kutatók véleménye, hogy nagy valószínűség szerint belső terhelés, azaz az üledékben levő foszfor felszabadulása indította el a folyamatot. Azt nem tudjuk, hogy mikor lesz újabb intenzív algavirágzás, hisz ez a jelenség igencsak meglepte a kutatókat; kis és rövid ideig tartó vízvirágzások pedig már többször voltak az utóbbi két évtizedben is. Sok kutató próbálta összerakni, mi is történt 2019-ben, és úgy tűnik, hogy a klimatikus és hidrológiai viszonyok (magas hőmérséklet, hosszú ideig tartó szélmentes időszak, magas vízállás) igen szerencsétlen együttállása indította el ezt az elég gyors lefolyású jelenséget.

– Mit tehet a kutatóintézet egy olyan tó érdekében, amelynek a partján minden négyzetmétert be akarnak építeni?
– Az intézetnek nincs hatósági jogköre, de fontosnak tartom, hogy bizonyos kérdésekre legyenek válaszaink. Mi csak tanácsot adhatunk, vagy erkölcsi támogatást egy-egy Balatont érintő témában, leginkább az általános problémákra rávilágítva, védve a természeti és ökológiai értékeket. A vizeink védelméért felemeljük a szavunkat, igyekszünk formálni a társadalom szemléletét.

– A többi hazai állóvízre is kivetik a hálójukat, vagy maradnak a Balatonnál?
– Az biztos, hogy most nagyobb erővel kutatjuk majd a Balatont és vízgyűjtőjét. Azonban mindig is végeztünk országos léptékű kutatásokat, ettől nem tudunk és nem is akarunk elszakadni. Ahhoz, hogy a Balatonban és vízgyűjtőjén történő ökológiai folyamatokat megértsük, kiemelten fontos, hogy rálássunk arra, hogy mi történik más vízgyűjtőkön. Meggyőződésem, hogy a Kárpát-medence édesvizeinek védelme érdekében szükség van intézetünk kutatásaira, oktató- és szemléletformáló munkánkra.

Névjegy:

Erős Tibor a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója, biológusdiplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte 1997-ben, PhD-fokozatát 2005-ben, akadémiai doktori fokozatát pedig 2018-ban kapta meg. 2005 őszétől az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, 2018-tól tudományos tanácsadó volt. Számos tudományos bizottság tagja, munkásságát több díjjal ismerték el.

Forrás: magyarnemzet.hu

Nyitókép: dr. Takács Péter

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva