Tavaly a pandémia miatt elmaradt, az idén így tizedik alkalommal tartott nyílt napot a BLKI. A csodás, tóparti helyszínre egymás után érkeztek a kisebb, nagyobb csoportok, családok. Így már délelőtt több százan szállták meg az intézményt.
– Az intézet egyik feladata, hogy hiteles forrásból mutassa be a kutatásokat és azok eredményeit. A nyílt nap erre is szolgál, azonban a gyerekeket igyekeztünk inkább az ismeretterjesztés, az érdekességek felé terelni – kezdte Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa, az esemény főszervezője. – Külön állomásokat hoztunk létre, ahol különféle tudományterületekkel találkozhattunk, és ezeken az adott témával foglalkozó kutatók személyesen osztották meg tapasztalataikat, tudásukat, válaszoltak a felmerülő kérdésekre.
Az árnyat adó, parti fák alatt megismerkedhettünk a különböző vízinövényekkel. Az akváriumokban bemutatták az őshonos halakat, kialakítottak egy úgynevezett makrozoo-t, ahol a Balaton legkisebb élőlényeit fedezhettük fel, mint például a különféle kagylókat, csigákat. Rajzversenyt hirdettek a gyerekeknek és egy játékos, ám kellően tudományos kvízzel is készültek a szervezők.
Bepillantást nyerhettünk azokba a kísérleti tartályokba, amely Kelet-Közép-Európában egyedülállóak és a hidrobiológiai kutatásokhoz nélkülözhetetlenek. Itt Boros Gergely tudományos főmunkatársat bombázták kérdések tucatjaival az itt folyó munkáról. Megtudtuk tőle,
jelenleg azt vizsgálják és modellezik, a klímaváltozás, a globális felmelegedés milyen hatással van a sekély vizekre és azok élővilágára. A kutatás nagyjából két hónapig tart majd.
Részt vehettünk még idegélettani bemutatón, ahol megtudhattuk, milyen mikroszennyezők terhelik a magyar tenger vizét. Látványos és szó szerint színes prezentációt láthattunk arról, miként áramlik a víz a Balatonban, hiszen az előadó ételfestéket használt a magyarázat közben.
A főépület egyik legmagasabb laboratóriumába eljutni is kalandos volt a régi korokat megidéző csigalépcsőkön, ám az csak fokozta az izgalmakat, hogy a jelenlévők a mikroszkópok alatt milyen lenyűgöző világot fedezhettek fel. Az érzékeny eszközök alá pillantva a legkisebb élőlények, a fotoplanktonok világa tárult elénk.
A kísérleti tálkákból algákat, moszatokat, bolharákokat, mini csigákat is megvizsgálhattunk nagyítva. Itt a hétköznapokon, ahogy azt Somogyi Boglárka tudományos főmunkatárstól megtudtuk, többek között a Balaton algásodásával is foglalkoznak.
Preiszner Bálint, a hal és konzervációökológiai kutatócsoport főmunkatársa két őshonos balatoni madárról, a kormoránról és a hattyúról mesélt a könyvtárban olyan komoly érdeklődés mellett, hogy meg kellett ismételnie prezentációját.
Délután az is kiderült, mikor és hogyan érdemes halat telepíteni, és hogyan kellene etetni úgy, hogy a tó is jól járjon a Balaton kutatás horgászati vonatkozású eredményeiről szóló beszámolón.
Forrás: Veol.hu
Fotók: Pesthy Márton/Napló
