likeBalaton.hu | 2021.06.03. 08:00
Kiknek a csontjait találhatták meg Tihanyban?
Az áprilisban kiemelt emberi maradványok vizsgálatával folytatódott a Tihanyi Királykripta régészeti feltárása, nézd meg videókon a szenzációs leleteket!

A Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK) elkezdődött azoknak az emberi maradványoknak a vizsgálata, amelyeket még április végén a régészeti feltárás első aktusaként emeltek ki a tihanyi apátság Királykriptájának sírépítményéből.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával megvalósuló munkát a BTK Archeogenomikai Intézet szakemberei végzik Mende Balázs Gusztáv és Szécsényi-Nagy Anna vezetésével.

Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese a munkálatokról készített kisfilmben felidézte, hogy a csontokat az elmúlt hetekben emelték ki I. András király sírlappal fedett, 1953-ban létrehozott sírépítményéből.

A csontmaradványok három, nagyon rossz állapotú faládában voltak elhelyezve. Ezek a ládák már a felszedéskor megsemmisültek.

Jelenleg nincs konkrét adat arról, hogy a különböző csontmaradványok a királykripta mely időszakának temetkezéseit rejtik.
A csontmaradványok között akár lehetnek nagyon korai, a királyi, hercegi temetkezések időszakából származó csontok, ugyanakkor lehetnek azokból a 17-18 századi temetkezésekből származó csontok is, amelyekre később használták az altemplomot – magyarázta.

Férfi és gyerekcsontokat is találtak

Mende Balázs Gusztáv elmondta, hogy jelenleg igyekeznek rendet tenni a csontanyagban.
– Megpróbáljuk létrehozni azokat a kvázi egyéneket, amelyekhez a csontmaradványok többsége tartozhat – fűzte hozzá.

Az elsődleges antropológiai vizsgálat célja, hogy lehetővé tegye a radiokarbon kormeghatározás elvégzését és a hitelesítő DNS-vizsgálatok megkezdését.
– Az már most látszik a kiterítésből, illetve vizsgálatok jelenlegi fázisában, hogy többségében felnőtt férfi maradványokról van szó. Találtunk 2-5 éves kisgyermekhez tartozó csontmaradványokat is. Az anatómiai, antropológiai ismeretek megengedik, hogy jelen pillanatban azt mondhatjuk, hogy a sírban minimum 5 egyén van elhelyezve, amelyekhez legalább 4 koponyamaradványt tudunk hozzáilleszteni – részletezte a szakember.

Még sok a kérdés

A “Tihanyi altemplomként” ismert Királykripta 1953-ban és az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatásai több fontos kérdést megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épületről és az alapítók sírjairól.
A középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai eddig éppúgy eldöntetlen kérdések voltak, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye és a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése.

Az sem volt tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre próbálnak meg szénizotópos datálási módszerrel választ adni a kutatók.

A régészeti munka során a Bölcsészettudományi Kutatóközpont koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeztek a szakemberek.
A munkában az ELTE BTK, a PPKE BTK, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma kutatói és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai is részt vesznek.
A régészeti feltárás folyamatáról, a kutatás fejleményeiről kisfilmek készültek, amelyeket a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornája mellett az ELKH és a BTK honlapján követhetnek az érdeklődők. A feltárt Királykriptát az ásatások befejeztével a nagyközönség is megtekintheti.

Nyitókép: Krausz Andrea

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva