Egykor talán kisebb révésztelepülés lehetett a domb körül, esetleg a révet őrző várnép lakott itt, pontosan nem lehet tudni. Kevés írásos feljegyzés maradt fenn róla, egyedül az 1267-es pápai bulla említi Ujlak Szt. Margit kápolnáját:
„Az apátsághoz tartozott az Uruzkő (Oroszkő, Üreskő)-nek nevezett kápolna is, melyről Kelemen pápa, 1267-ben kelt adomány-levelében tesz említést. Zsigmond király 1417-ben az apátságot pallos joggal ruházta fel, mely szerint a gonosztevőket megfogathatta, elitéltethette és kivégeztethette.” (Forrás: Arcanum/Turisták Lapja, 1913.)
A kápolna egyhajós, egyenes szentélyzáródású volt, hajója és szentélye egyaránt négyzet alakú. Ami mára megmaradt belőle, az a szentély keleti fala és a koragótikus ablak. A szentély keresztboltozatának a sarkokban található bordaindításaiból lehet biztosan tudni, hogy ez a kis templom a XIII. század második felében épült.
Ha meg akarjuk látogatni a romot, akkor a Club Tihany területét kell felkeresnünk, ahová nagyon kedvesen be is engedik a kirándulókat. A hotel mellől indul a meredek lépcső, amin felmászhatunk a domb tetőre, és itt a fák között kikukkantva rálátunk a rév kikötőjére és a Balatonra. Kis sövényen barangolva igazi erdőfürdőben is részesülhetünk, a romnál vagy egy fa mellett üldögélve magunkba szívhatjuk a nyugalmat és a múlt csendjeit is. Ha szerencsénk van, és nem építkeznek a környéken, akkor nem zavar meg minket más zaj, csupán a madarak és a szél énekét hallgathatjuk.
A romnál 1968-ban történt feltárás és helyreállítás, erről írtak a korabeli lapok is:
„A «sötét» középkor a Balaton északi partját teleszórta szakrális építményeivel, sok közülük eltűnt a föld színéről, a feledés homályába merült, sokat napjaink ápoló kegyelete ás ki a föld alól és féltő gonddal restaurál. Az újlaki románkori templomrom restaurálása sem régi keletű, a tudományos igényű és gondos kivitelű konzerválás évtizedekre biztosítja állékonyságát, ha azt a rongáló akarat megkíméli. A templom hajójában szalonnasütést rendezhettek a campingező turisták, a megszenesedett fadarabok ott éktelenkednek, a turistajelzést a romfal koronájára festették, mintha nem lenne elegendő fa a sűrű erdőben. A szentélyfalra felfuttatott zöld vegetáció feloldja a fal merevségét, a rom asszimilálódik környezetének színéhez. Egykori ablakába virágcsokrot helyezett a szépet és múltat becsülő gondoskodás.” (Forrás: Arcanum/Művészet, 1968.)
Tihany számos látnivalója közül egészen különleges élményt nyújt egy kis kirándulás a rév melletti dombra, a romoktól elindulva pedig bebarangolhatjuk a Szarkádi-erdőt, amelyben találkozhatunk pettyes gőtével, erdei siklóval, hőscincérrel vagy szarvasbogárral; hallhatunk fekete harkályt, zöld és szürke küllőt csattogni, de felfedezhetünk akár seregélyt, búbosbankát vagy karvalyt is. A különböző tölgyek és kőrisek elegendő árnyékot adnak az egyre melegedő tavaszban, a séta pedig igazi felfrissülést, megújulást adhat a lelkünknek – amire valljuk be, mindenkinek szüksége van.