Szücs Ildikó | 2021.04.11. 08:00
Mikor fordult fejre a Balaton?
Ha megnézünk egy körülbelül ötszáz évvel ezelőtti térképet a Balaton környékéről, bizony meglepő felfedezést tehetünk: fejen áll a tavunk. Néhol a Tihanyi-félsziget a déli parttal kapcsolatos, de előfordul, hogy szigetként ábrázolták. Vajon a tükör görbe, vagy a térképrajzoló volt pityókás?

A földrajztudósoknak néhány évszázadon át nagy fejtörést okozott, hogy vajon milyen természeti jelenség – földrengés? egyéb tektonikai mozgás? – adhatna magyarázatot arra, hogy 500 évvel ezelőtt minden térképen tótágast áll a Balaton.

A Balatont és környékét ábrázoló korai térképeken egészen a XVIII. századig tart ez a furcsa jelenség, hogy a Tihanyi-félsziget nem ott van, ahol lennie kellene. A legkorábbi lelet egy bizonyos Lázár deák térképe, ahol például Tihany szigetként jelenik meg a Balatonban, a környező települések egymáshoz való tájolása viszont teljesen valósághű.

Lazarus, vagy Lázár deák az egykori dominikánus pap, bíboros és esztergomi érsek Bakócz Tamás titkára volt, és annyit lehet tudni róla, hogy a XVI. század elején elindult felmérni az ország tájait. Ő készítette az úgynevezett Tabula Hungariae-t, az első olyan nyomtatott térképet, ami a Magyar Királyságról készült és a török megszállás előtti ország képét ábrázolja.

A legkorábbi ábrázolás a titokzatos Lázár deáktól származik 1514-1528 körül
Forrás: Arcanum

A csodaszépen megrajzolt térkép keletkezésének pontos idejét nem tudni, de az biztos, hogy valamikor 1528 előtt készült, és Lázár deák halála után jelent meg Bécsben.

Valahol itt van a megoldása annak, hogy Tihany miért lett sziget, a Balaton miért bicsaklik meg középen S-alakban és miért olyan a tó tájolása, amilyen. Gondoljunk csak bele: Lázár deák ment a terepen, lépésről-lépésre követett egy folyót vagy hegyvonulatot, és horizonttól horizontig csak rajzolt. Se iránytű, se óra, se más kütyü nem állt rendelkezésére ahhoz, hogy felmérje a vidéket, csupán a saját szeme és érzékei.

Ezután a térkép bekerült egy bőrtáskába, amit az idő és a kézről-kézre járás is megtépázott, és amikor a bécsi kollégák előszedték a rajzokat, bizony törték a fejüket, hogy a szétesett darabokat hogyan illesszék össze. A kutatók itt sejtették meg azt, hogy a szelvények mégis összekeveredtek és ebből jöttek létre a mai embernek furcsának tűnő földrajzi megoldások. És így lehetett, hogy az ezután született térképeken – amiket Lázár deák rajzairól másoltak – szintén fejtetőn áll a Balaton, bár Tihany végre félszigetté változott.

Ahogy Wolfgang Lazius térképén, ahol a Tihanyi-félsziget a déli partról nyúlik a vízbe, de ha megnézzük az északi partot, a hegyek és települések a mainak a tükörképét mutatják. Lazius kijavított ugyan egy-két dolgot, ám újabb hibákat ejtett a rajzon.

Wolfgang Lazius 1556-ban így rajzolta meg a Balatont és környékét
Forrás: Arcanum

Később aztán ezt az ábrázolást vette át Gerardus Mercator világhírű flamand térképész és képmetsző, aki először használta az atlasz szót a térképek gyűjteményének megnevezésére. Mivel meghalt, mielőtt kiadhatta volna Magyarországról készített térképét, azt fia, Rumold Mercator jelentette meg 1595-ben.

Gerardus Mercator Balatonja 1595-ből
Forrás: Arcanum

Szintén másolás után maradt fenn John Speed térképe is, amely 1627-ben jelent meg A világ leghíresebb részeinek látványa című atlaszának 27. lapján. Az angol John Speed eredetileg szabómester volt, de rajongott a történelemért, és munkája nyomán maradt fenn többek között Magyarország legdíszesebb térképe is, mégha helytelen ábrázolással is. Nyíltan vállalta, hogy térképei nem saját munkák, hanem másolt rajzok, hazánk térképéhez például Mercator munkáját vette alapul, de a díszítése eredeti. Noha a Balaton itt is fejen áll, felülre odarajzolta a koronás magyar címert tartó, császári koronával ékesített kétfejű sast. Mellette pedig Pozsony, Buda, Komárom és Győr metszete is látható.

John Speed ábrázolása a balaton környékéről 1626-ból
Forrás: Arcanum

Kiderült tehát, hogy a Balaton mégsem fordult fejre az idők során, és a mi szemünk sem kancsal, a régi térképeken csupán az emberi munkában előforduló hibák miatt jelenik meg csálén a magyar tenger és környezete. Szerencsére ha a Balaton bármelyik partján ülünk, szinte mindegy hol helyezkedik el a térképen, a látvány, az érzés mindig ugyanaz a csoda lesz.

Fotó forrása: Nasa Observatory

Nyitókép forrása: Hungaricana.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva