Fotó: Szamódy Zsolt Olaf

Szamódy Zsolt Olaf fotográfus tizenegy év alatt tizenegyszer járt Kínában. Utazásainak egyfajta összegzése a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének hetvenedik évfordulója alkalmából a Fal és függöny mögött – Kína című fotókiállítás.

Feledy Balázs művészettörténész egy tárlatvezetésen idézte fel, miszerint Szamódy Zsolt Olaf kínai utazásait hatvanezer(!) fényképen örökítette meg, amelyből száztíz fotó látható az apátságban.

Szamódy 2002 és 2014 között a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke volt, de már gimnazista korától autodidakta módon sajátította el a fotózást.

A kiállítás három teremben kapott helyet, illetve a köztes falakon. Az első szekcióban az ősi és a modern Kína látványa tárul elénk – jórészt emberek nélkül. Központi helyen szerepel az a szimbolikus buddhista templom, amely egy hegyoldal előtt áll Kanszuban, a Kínai Népköztársaság északnyugati részén fekvő tartományban, illetve bekerült a válogatásba két kép a kínai nagy falról is, ahová, mint kiderült, felvonóval jutott el Szamódy.

A következő teremben megjelennek a zsánerképek, amelyek között a hidegben hálót javító asszonyoktól kezdve a százéves teaházban üldögélő bácsikon át a bádogosig, kerékpárszerelőig és hordárig mindenféle embert találunk. Továbbhaladva a vidéki színházművészet kulisszái mögé is betekinthetünk, ahol erősen sminkelt arcú embereket látunk, színes ruhákba bújva. Majd idős hölgykoszorún akad meg a tekintetünk, akik Peking egyik elegáns részében kártyáznak.

A terek közti falakon látható fotók többnyire a kis falvakban található manufaktúrák tevékenységeit mutatják be, a mezőgazdasági kultúrából kapunk ízelítőt színkezelésben és kompozíciókban erőteljes képeken. Láthatunk itt rizsföldet, bambusztutajokat a folyón, farudakon száradó tésztacsíkokat Panjan faluban, szárított gabonát és gyümölcsöket. A napernyőkészítést több képen is megcsodálhatjuk – írja a magyarhirlap.hu.

A harmadik szekció fényképein a porcelángyártás folyamata és vízzel írt írásjelek tárulnak elénk.