Horváth Virág | 2020.09.17. 17:00
A doktor úr fordulatos és fondorlatos történetét mutatta be a Pannon Várszínház
Az eredetileg áprilisra tervezett bemutatót a pandémia okán szeptemberben rendezték meg. A doktor úr pótelőadásaival viszont kárpótol a tavaszi hiány miatt.

Molnár Ferenc vígjátékát a Pannon Várszínház Szelle Dávid rendezésében állította színpadra. A Doktor Úr Molnár Ferenc első önálló színpadi műve volt, amely 1902-ben, nagy sikert aratott. A könnyed vígjáték egy nagyravágyó ügyvédről, Dr. Sárkányról (Keresztesi László) és “tettestársa”, Puzsér (Molnár Ervin) furcsa szimbiotikus kapcsolatáról szól.

A sztárügyvéd, Sárkány egy minden hájjal megkent, ám a szeretni való rablóval, Puzsérral, amolyan XX. századi Robin Hooddal ápol mély, baráti és üzleti viszonyt. Puzsért viszont már annyira elhomályosította a lopási vágy, hogy olykor saját szeretett drága ügyvéd urától akar ellopni ezt-azt. Persze, hogy a történet ne legyen egyszerű Dr. Sárkány neje (Pap Lívia) is egy kicsit csalfa, Csató (Szelle Dávid) pedig lubickol a csábító szerepében. Húga, Lenke (Egri Zsófia) pedig az írnokkal, Bertalannal (Ifjú Martin) kötött mélyebb “barátságot”, akiket a vicces házvezetőnő Marosiné (Oravecz Edit) tart szemmel.

Keresztesi László és Egri Zsófia külön utakon jár a darabban, mégis összetalálkoznak a történet szálai Fotó: Pesthy Márton/veol.hu

A kesze-kusza szövevény tehát adott, ami melegágya a komédiának. A Pannon Várszínház a tőle megszokott módon megújította a darabot, az eredeti előadáshoz és a filmhez képest is teljesen új élménnyel lehetünk gazdagabbak. Az eredetileg lassan kibomló cselekményt, és hosszas karakterbemutatásokat Szelle Dávid rendezésében gyorsabb tempóban, lendületesen élhetjük át, ahogyan azt egy XXI. századi befogadó el is várja. Ám nem csak ebben áll a modernsége a veszprémi előadásnak, a több mint száz évvel ezelőtt írt darabot ugyanis mai környezetbe emelték át, így egy teljesen kortárs vígjáték születhetett.

A címszereplő Doktor úr és csalfa neje Fotó: Pesthy Márton/veol.hu

A vígjátékok legfontosabb összetevője, hogy ellentétekre épül: valóság-látszat, értékes-értéktelen. Az ilyen művekben gyakori egy-egy élethelyzet humoros ábrázolása, emellett a már említett félreértések is fontos szerepet kapnak. Alapvetően már egy ilyen karikírozott világ is nevetésre tudja sarkallni a nézőt, ám a Pannon Várszínház mindig csepegtet a nevetésbe egy kis keserűséget, groteszket, értékválságot, értékvesztést. Ezeket mind a mű főhőse szenvedheti el, és itt érkezik az újabb, rejtett csavar a történetben. Ki a főhős a darabban?

A csábító szerepében a rendező, Szelle Dávid Fotó: Pesthy Márton/veol.hu

Ha sorra vesszük a kiemelt szereplőket, zavarba ejtőnek tűnik a kérdés, hiszen nem tudunk rá egyértelmű választ adni. Puzsér, a rabló, aki elveszíti kontrollját ösztönei felett, dr. Sárkány, akit elvakít a dicsfény, de a történet végére alázatot tanul, vagy a csalfa nej, akinek segítőkészségén túlnő a hiúsága? Vagy talán a két fiatal tiszta szerelme? A főhős sajátossága, hogy egyetemes értékeket közvetít, és a szüzsé előrehaladtával túlesik a fordulóponton, ami egyfajta feloldozást ad számára. A doktor úr végeláthatatlan, szövevényes történetében érdemes nem csupán az egész képet nézni, az összefonódó történetekkel és fondorlatokkal, hanem az egyénekre, a különálló élethelyzetekre és fejlődéstörténetekre tenni a fókuszt.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva