A már nyugdíjas gumijavító, Völler Ferenc mindig is rajongott a motorokért, autóra nincs is jogosítványa. Van kétkerekűje is, kedveli a modern, gyors és a veterán járműveket is. Már húsz éve vett egy Piaggio Ape 50-et is.
– Ennek a háromkerekű – hivatalos minősítése szerint – motorkerékpárnak fedele, fülkéje van, amibe gazdája fűtést szerelt. Így télen is kényelmes vele közlekedni – állítja.
Platója pedig elmondása szerint két és fél mázsányi súlyt bír el. Praktikus. Nem kell cipekednie, amikor a boltból viszi haza a bevásároltakat és más feladatainál is kapóra jön a szállításkor. Erre egy kétkerekű motorkerékpár nem biztosítana megoldást. Járgánya – ami jellemzően nagyon tetszik a dózsavárosiaknak, azaz a lakhelye közelében élőknek – már szinte a városrész jellegzetessége, látványossága lett. Ötven kilométeres sebességgel tud menni és bírja a veszprémi lejtőket, emelkedőket. A városra jellemző szintkülönbségek megtételekor sincs gondja a férfinak. Pedig ezt a típust, amit olyan szívesen használ, alföldiek vettek többen annak idején. Ő is az országnak abból a részéből szerezte be, egy ismerősétől vásárolta meg, használtan, 450 ezer forintért. Eléggé leromlott állapotban volt. Völler Ferenc hozta rendbe.
Fotó: Rimányi Zita/Napló
– Ponyvát is készíttettem a csomagtartóra, ne ázzon meg a holmi, amit épp viszek. Törpe schnauzerem pedig a navigátor és egyben a bioduda. Ugat, ha kell. A motorosok szokása szerint, én is egy kétkerekű járműről neveztem el a kiskutyámat, a Panni robogóról. De inkább Pancsinak becézem. Jól viselkedik, amikor együtt motorozunk, miatta és a járművem miatt is sokan megcsodálnak minket. Hosszasan nézegetik a háromkerekűt. Sokszor azt is megkérik, hogy lefényképezhessék a Piaggiót. Előfordult, hogy a piros lámpánál várakoztam, amikor kiugrott valaki a kocsijából, hogy szóljon, álljak meg vele együtt a közelben.
Fotó: Rimányi Zita/Napló
– Gyakran a parkolóban szólítanak meg és kérdezgetnek, mi az, amin utazok. Rendőr is igazoltatott már – talán furcsállta a járművem – még a szondát is megfújatta velem, de mindent rendben talált. Óvatosnak kell lenni, kell a rutin – mondta a veol.hu-nak Völler Ferenc.
Úgy véli, nem is tudna már mással közlekedni, mint kedvencével. Tolatni is lehet vele. Igaz, mivel nincs negyedik kereke, borulékony, de ő már megszokta, hogyan kell okosan vezetni, hogyan kell a kormányát mozgatni.
Nyitókép: Rimányi Zita/Napló
