A Veszprémi Állatkert csodálatos élményt nyújt a család minden tagjának, nem csak nyáron, de télen is.

– Az Állatkert 33 hektáron fekszik, ami pont egy egész napos programot kínál kicsinek és nagynak. Ezért most nem a terjeszkedésre szeretnénk figyelmet és energiát fordítani , hanem a meglévő részek fejlesztésére – mesélte Török László.
Elmondta, hogy ez a terület, mint erdőség alapvetően nem volt túl kedvező, ezért az állatok mellett értelemszerűen nagy szerepet kaptak és kapnak a növények is. Idén rekordmennyiségű, 360 nagy fát ültettek el az állatkert területére, és 704 cserjét. Az elmúlt 10 év alatt pedig összesen 5800 fát telepítettek ide. A fák nem csak a tiszta levegőhöz elengedhetetlenek, hanem nyáron enyhítő árnyékot adnak az embereknek, és otthont a különböző rovaroknak, bogaraknak és madaraknak.

– Csodálatos érzés meglátni tavasszal az első fészket azokon a fákon, amelyeket mi ültettünk – emlékezett az igazgató.

Télen is érdemes sétálni egyet a kíváncsi állatok között. Fotó: Szücs Ildikó

Az elmúlt években európai színvonalú, szinte új állatkert épült fel, amelyben helyet kapott többek között Magyarország legnagyobb szavanna kifutója. A fókák, pingvinek medencéje, a majomház fejlesztései, a gazdag madárvilág kialakítása mind hozzájárul a park teljességéhez.

A fásítási program mellett fontos előrelépés, hogy esővizet használnak, amit napelemek melegítenek fel akár az elefántok medencéjéről van szó, akár a dolgozók zuhanyzó vizéről. Jövőre megszüntetik a műanyag palackok árusítását, a szelektív hulladék gyűjtés, és az elhasznált elemek gyűjtésére pedig a Tanoda programjainak keretén belül hívják fel az ifjúság figyelmét. Hiszen az új generáció nevelése a legfontosabb, hogy nekik mindez már természetes legyen.

A következő időszak fő projektje a Fejesvölgyi terület rekonstrukciója. Tavasszal nyílik az új medvekifutó, ahol a tervek szerint egy hídról lehet majd megtekinteni a macikat, nem pedig üvegfal mögül. Két másik kifutó is épül majd, egyik biztosan a kérődzők számára. Elkészültek a nagymacska bemutató rész tervei is, ennek megvalósítása azonban hosszabb folyamatot igényel, de a lelkesedés töretlen.

Mindeközben az állatkert számos hazai és nemzetközi projektbenvesz részt, amely az állatok visszatelepítéséről szól. Ilyen például az Uhu-projekt, hiszen Magyarországon régebben sokkal több uhu bagoly élt, de számuk jelentősen lecsökkent. A Veszprémi Állatkertben azonban az évente születő uhu fiókákat nem más állatkerteknek adják, hanem visszaengedik a természetbe. Így járul hozzá az állatkert a magyarországi uhu populáció növeléséhez.

Uhu. Fotó: Szücs Ildikó

Nemzetközi összefogás keretén belül az állatkert részt vesz egy panda projektben is. Nepálban figyelik az erdőket, és azokon a területeken, ahol nagyon megfogyatkoznak a pandák, oda visszatelepítik őket. Emellett támogatnak egy Dél-Afrikában lévő pápaszemes pingvin mentőállomást. Török László kihangsúlyozta, hogy nem csak az Állatkertnek nem csak az a feladata, hogy az ott lévő állat állományokról megfelelően gondoskodjon, hanem az oktatás és természetvédelem mellett az állatok elterjedési területeire is figyelmet kell fordítaniuk.

A fejlesztéseknek köszönhetően az Állatkert jó híre olyannyira terjedt el, hogy nem csak Európából, például a Ljubljana-i állatkertből érkeztek megszemlélni a működését, hanem a Shanghai-i állatkert is a veszprémit választotta, hogy az itteni fejlesztések által ötletet merítsen saját intézményéhez.

Fotó: Szücs Ildikó

Tervek folyamatosan vannak, amelyek egyre környezettudatosabbak, és mindenekelőtt figyelembe veszik az itt lakó állatok hogylétét. Az Állatkert kapuja télen is nyitva áll, és ilyenkor is különleges élényt nyújt a havas legelőkön bóklászó lámák, tevék, struccok és nagymacskák látványa.

Készítette: Szücs Ildikó