Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz–KDNP) elmondta, a Laczkó Dezső Múzeum épületének teljes megújulása mellett fontos feladat volt az is, hogy a tartalomszolgáltatásban is lépjenek egy nagyot, és a nemzetközi színtérre is kihelyezzék a múzeumot. Ugyanakkor eddig kevesebb szó esett arról is, hogy fontos szerepet kapott az EKF-program megvalósításában a város kulturális intézményrendszere. Hiszen, ha fenntarthatóságról és jövőképről beszélünk, akkor a tartópillérek továbbra is a városi kulturális intézmények, melyek sorában a múzeum fontos szerepet foglal el. Hozzátette, a város alapvető érdeke, hogy az évekkel ezelőtt megkezdődött folyamatban a múzeumnak kulcsszerepe lesz a jövőben is. Ez tudományos tevékenységet csakúgy jelent, mint edukációs munkát.
Mike Friderika, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programfejlesztési igazgatója arról beszélt, az EKF-program nemcsak művészeti projektekről, eseményekről vagy adott esetben kiállításokról szól, hanem a városi intézményrendszerrel együtt komoly munkát fektettek abba, hogy a Laczkó Dezső Múzeum is látogatóbarát, családbarát, akadálymentes legyen, és azt szolgálja, hogy az ide érkező látogatók minél komfortosabban érezhessék magukat.
Az EKF-programban több száz projekt, több ezer esemény valósult meg, de, hogy mi minden történt, azt egy 2024 tavaszán nyíló kiállításban mutatják be a Laczkó Dezső Múzeumban, ezt megelőzően pedig február 29-én nyílik meg az új veszprémi állandó kiállítás, amely évtizedekre meghatározza a múzeum működését. A tárlat élményszerűen, befogadhatóan, érdekesen mutatja majd be Veszprémet, a város történetét.
Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója hangsúlyozta, már az EKF-cím elnyerésekor lelkesen vetették bele magukat a hagyományos történeti, régészeti profilhoz illeszkedő komplex közösségi tájkutatási projekt tervezésébe, azonban az év terveinek az összeállításakor felmerült egy zászlóshajó művészeti projekt terve, így inkább a képzőművészeti gyűjtemény legjelentősebb egységére alapozták a fő attrakciókat. Az év során az Egry-kiállításhoz kapcsolódó rendezvényeik széles palettán mozogtak. Volt köztük művészetterápia, kézműves-foglalkozás, tematikus tárlatvezetések, kincskeresés, gyerekprogramok, nyári tábor. Elmondta, elsősorban nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekedtek, de így is szépen tudtak javítani mutatóikon. Kiderült, az Egry kiállítás nagyjából 18 ezer látogatót vonzott, ami több mint a kétszerese bármelyik eddigi időszaki tárlatuknak. Emellett pedig állandó kiállításaikon, illetve a kihelyezett tárlatokon összesen 38 ezer látogató vett részt. 72 rendezvényük volt az évben, ezeken nagyjából 8000 fő vett részt. Ezek közül a kiemelt nagy rendezvény a honvédelmi nap, a Múzeumok éjszakája, illetve a középkori nap volt, mindegyik több mint ezer látogatóval.
A tavalyi év legjelentősebb fejlesztése az épület teljes felújítása volt, százéves története során ez volt az első teljes megújulása. Az év során egyébként 40 publikáció született, 30 konferenciaelőadást tartottak munkatársaik. Kiderült az is, hogy összesen 20 folyamatban levő vagy kiírt pályázatot bonyolítottak le az év során.
Sipos Anna művészettörténész, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársa abban bízik, hogy az Egry-kiállítás kapcsán most már országosan is ismert tény, hogy a hazai közintézmények között a múzeum rendelkezik az egyik legkifinomultabb Egry-gyűjteménnyel. Elárulta, szemmel tartották, hogy 2023 a művész születésének 140. évfordulója, ez adta a lökést a kiállítás megvalósításához. Szimbolikusan 140 műtárgyat állítottak ki, ezzel is jelezve, hogy milyen fontos évfordulóról van szó. Az EKF célkitűzéseihez igazodva nem egy klasszikus életműtárlatban gondolkodtak, hanem kifejezetten Egry balatoni képeit helyezték a középpontba, illetve egy kis csavarral két olaszországi utazását is beemelték. Szerencséjük volt, mert mind a közgyűjtemények, mind a magángyűjtők rendkívül nyitottan fordultak a kiállítás koncepciójához.
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Forrás: veol.hu
Nyitókép: Nagy Lajos