– Kerestem a helyemet, az utamat az életben, amikor a barátnőm 2017 decemberében először elhívott túrázni. A Mikulás-teljesítménytúrán mínusz hét fok és 30 kilométer várt rám mindenféle felszerelés nélkül. Erőltetett menetben tudtuk le a kilométereket, amikor végre célba értünk, minden tagom sajgott és fájt. Alig tudtam beülni a kocsiba, de akkor ráébredtem, ennyi nem volt elég, nekem erre van szükségem – mesélt első élményeiről Jakab Ibolya, aki a veszprémi rendezvények egyik „motorja”, a Bakony Expó és a VeszprémFest egyik főszervezője.
Ibolya mindig is kötődött a természethez, a szüleivel, a családjával rendszeresen kirándultak, ám sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét rátaláljon erre a csodára. Az elmúlt bő egy év során elképesztő kalandokba keveredett, szinte minden kirándulás alkalmával történt vele valami. Egy alkalommal darázstámadás áldozata lett, a feje és az arca felismerhetetlenre duzzadt, azonban ez sem tántorította el, hogy a még hátralévő 25 kilométert teljesítse. A Bakonyban szervezett, Fjällräven túlélő túráról azt mondta, még sosem aludt azelőtt sátorban, számára ez komoly kihívást jelentett, és már jól tudja, mit jelent kilépni a komfortzónából.
– Az öt nap alatt 120 kilométert tettünk meg. Mindenki csak a legszükségesebb holmit vitte magával, de így is hatalmas és nehéz csomagokat cipeltünk végig a kirándulás közben. Őszintén mondom, a sátorban alvás is nehéz volt, de az, hogy nem vihettem magammal a kis akkumulátoros hajszárítómat, az különösképp megrázott – mesélte nevetve Ibolya, aki még az erdőben is mindig ad a nőies megjelenésére, a kabátja bal felső zsebében ott lapul a kis tükör, a fogkefe és a kedvenc rúzsa.
Ibolya beavatott, nem hitte, de a felszerelésnek valóban kulcsszerepe van – legyen a ruházat vízhatlan, ugyanakkor légáteresztő és meleg. A bakancsnak pedig különösen fontos a szerepe, a kényelmes és megfelelő lábbeli elengedhetetlen a rendszeres természetjáráshoz.
– Cipőmániám közismert, gyűjtöm a különleges, egyedi darabokat, de a túrabakancsomat tartom a legnagyobb becsben. Minden kirándulás után azonnal letisztogatom, kivaxolom, így várja a következő küldetést.
A természetjárás sok élménnyel ajándékozta már meg, akadt olyan túra a Vértesben, ahol félméteres hóban baktattak, pár kilométer után már hatalmas sár és dagonya várta Ibolyáékat, mindeközben több időjárási zónán haladtak végig. Találkoztak már muflonokkal, szarvasokkal, őzekkel, többször találtak már érintetlen gombafolyásokat, pöfetegeket, Szent György-gombákat, vargányákat. Többször eltévedtek, éjszaka bandukoltak a sötét erdőben.
Ibolya elárulta, nagy vágya, hogy a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest 5643 méter magasan fekvő alaptáborába egyszer eljusson. Azt mondta, erőnlétileg még meglehetősen sokat kell ehhez javulnia, ám ezért az élményért érdemes dolgozni. Addig is folytatja az Országos Kéktúra, valamint a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalait.
– Magyarország egyszerűen csodálatos. Rengeteg gyönyörű tájegységet, vidéket ismerhettem meg. Még több barátot, ismerőst szereztem, a közösségi oldalon valódi közösségek részesei lehetek, akikkel együtt túrázunk, kirándulunk. Még rengeteg túraútvonal vár rám, amit szeretnék teljesíteni és felfedezni. Mert minden egyes kirándulás után megújulok, és harcra készen térek vissza a munkához. Olyan feltöltődést jelent nekem, amit semmi pénzért nem cserélnék le – hangsúlyozta.
Ibolya a hétvégén is az erdőbe készül. Magába szívni az ébredő tavasz illatát. Megtölteni a szívét, lelkét az erdő, a természet ajándékaival…
Forrás: veol.hu / B. Virág Rita
