Van annak valami bája, amikor a legkisebbektől a nagyokig megmozdulnak az emberek, és visszatérnek ahhoz az alapvető érzéshez, hogy a művészet alapvetően mégiscsak közösségi élmény. A költészet sem mindig a szomorú szakítások vagy esős délutánok eszköze, és szívmelengető lehet megosztani kedvesünkkel legkedvesebb szerelmes versünket, de ugyanolyan csodás érzés egy idegen arcára mosolyt varázsolni egy-egy „ottfelejtett” idézettel.

Idén is kitett magáért Veszprém városa, több mint egy tucat verset számoltunk össze rövid lakótelepi sétánk során. Volt közte Weöres Sándor, Babits Mihály, Pilinszky János, Petri György, Szabó Lőrinc és persze a születésnapos József Attila is, de akadtak kortársak is mint Török-Zselenszky Tamás, Géczi János, kabai lóránt, vagy Kemény Gabriella. Feltűnt némely oszlopon az Esti Kornél zenekar Utánad című új dalának szövege is, feltételezhetően már a posztoló is készül a pénteki koncertre.

Vers az oszlopon a Magyar Költészet Napján
Fotó: veol.hu

A Báthory István Sportiskolai Általános Iskola Kék Madár programja szerint tanuló 2.c osztálya nagy lelkesedéssel ragasztotta ki Weöres Sándor gyermekverseit az iskola környékén. Mások pedig a magányosan álló padokat célozták meg, talán azért, hogyha egy fáradt lélek arra téved megpihenni, a lelke is feltöltődjön a rövid pihenő alatt.

Forrás: veol.hu
Nyitókép: veol.hu