1858-tól számítják a Várbörtön működését, amelyben még 2003-ban is töltötték büntetésüket elítéltek. A mínusz harmadik szintre érve az érdeklődők megtekinthették a legendás betyárok celláját, ahol a Bakony erdeiben bujkáló dunántúli betyárvezér, Sobri Jóska is raboskodhatott. A betyárok cellájának ajtaja jelenleg az új börtönben van kiállítva.
A Jókai úti beszélőre talán még többen emlékezhetnek is, mivel a Várbörtön alatt a Jókai út fut végig, ahová a hozzátartozók előszeretettel jártak beszélőre a fogvatartottakhoz.
– Ezt házi beszélőnek hívták egyébként. Ez minden éjszakás szolgálatban problémát jelentett, első körben a börtönben dolgozóknak, másodsorban pedig a rendőröknek, mert a rendőrséget minden este riasztottuk, hogy küldjék el a Jókai utcáról az embereket – mesélte Herczeg Attila bv. százados.
A Várbörtönből is voltak, akik meg tudtak szökni.
– Az egyik nyolc személyes zárkában úgy gondolták a fogvatartottak, hogy ők ki fogják bontani a rácsot az ablakról, és azon keresztül fognak megszökni. Sikerült is nekik kibontani, hiszen azért tegyük hozzá, az 1800-as években épült a börtön, várfalról beszélünk, tehát ki tudták bontani a rácsot. A klasszikus lepedőösszekötős módszerrel kezdtek el leereszkedni. Egyszerre hárman is lógtak ezen a „kötélen” – tette hozzá a százados.
Herczeg Attila egy másik szökési kísérlettel kapcsolatban elmesélte, azt dolgozó fogvatartottak követték el.
– Azt mondták, hogy őket a háziműhelyben várják, így fel is engedték őket a lépcsőn. Igen ám, de a lépcsők között lyuk van, ami le van fedve ráccsal, és ezen a résen keresztül fel tudtak menni a második szintre, ahol már a törvényszék működött. Onnan pedig egész egyszerűen kisétáltak, és azóta sincsen meg az egyikük. Nála megvalósulthatott a reintegráció – mesélte Herczeg Attila.
A már múzeumi keretek között látható borzasztó körülményeket bárki megtapasztalhatja a Laczkó Dezső Múzeum irányított tárlatvezetései segítségével.
Forrás: Horváth Virág, veol.hu
Fotók: Balogh Ákos, Napló
