Viszont náluk nemcsak az épületeket, bútorokat és tárgyakat kell nyilvántartásba venni, hanem ilyenkor megpróbálnak minél pontosabb adatokat gyűjteni az állatkert lakóiról is, akik közül a 4,3 méteres Kibo, a hím Rotschild-zsiráf a legmagasabb, Nuka, a nyolcesztendős ázsiai elefántbika a legnagyobb, és utóbbi, illetve Pablo, a szélesszájú orrszarvú a legnehezebbek a maguk 2,5-3 tonnás súlyával. Legkisebbeknek pedig a madagaszkári bütyköscsótányok és a botsáskák számítanak a 6-10 centiméteres hosszukkal. Viszont az egyik legproblémásabb a 37 kilogramm súlyú és 4 méter 15 centiméter hosszú szalagos tigrispiton, amelyhez hat emberre volt szükség, hogy megmérhessék a hosszát.
Meglehetősen izgalmas és kihívásokkal teli feladat a leltár a Veszprémi Állatkertben. A több hétig tartó feladat során megpróbálnak minél több pontos adatot gyűjteni az itt élő állatokról, ami már csak azért sem könnyű, mert 92 faj 624 egyede él Veszprémben. Az éves állapotfelmérésen túl ilyenkor egy olyan adatbázis kialakítására is sor kerül, amelynek segítségével pontosan nyomon követhető az állatkert lakóinak fejlődése. Csütörtök délelőtt a különleges adatgyűjtés rejtelmeibe avatták be a sajtó képviselőit, akik a Kölyökdzsungel játszóházban tanúi lehettek például a 20 éves, különleges színe és mintázata miatt ritkaságnak számító szalagos tigrispiton hossz- és súlymérésének.
Az állat „kiegyenesítéséhez”, hogy megmérhessék a hosszát, hat emberre volt szükség. Kiderült, hogy a korábbi évekhez képest most többet, 16 centimétert nőtt az elmúlt évben az óriáskígyó. A súlymérést talán már egyszerűbb volt megoldani. Lódi Róbert állatgondozó, miután a saját súlyát megmérte, a pitonnal a nyakában is a mérlegre állt, és két mérés után kiderült, hogy 37 kilogramm a kígyó súlya úgy, hogy már két hónapja nem evett.
Török László állatkert-igazgató elmondta, hogy a hetekig tartó mérésekben a legtapasztaltabb munkatársaik vesznek részt. A cél az, hogy stresszmentesen, játékos formában jussanak minél több adathoz az állatkerti állatokról. Ehhez időnként mindenféle furfangra is szükség van, hiszen gondoljunk csak bele, hogy egy-egy nagytestű állat vagy egy ragadozó adatait begyűjteni micsoda kihívás.
A zsiráf esetében egy zöld lomb, Pablónál a kedvence, a széna segít, de az elefántok is sok mindent elnéznek egy-egy almáért cserébe. Az oroszlánok megszokták, hogy gondozóiktól mindig valami jót kapnak. Velük nap mint nap találkoznak, és bár bemenni nem lehet hozzájuk a mérésekhez, de a rácson keresztül megmérhető például a testhosszuk, mert elérhető, hogy türelmesen álljanak a rácsok mellett. A súlyukat pedig év közben, ha előfordul altatásos állatorvosi beavatkozás, akkor mérik meg.
Fotók: Penovác Károly/Napló
Forrás: Molnár Sándor/veol.hu