15 malomban őrölték a gabonát hajdan Veszprém városában, mára azonban már csak egy maradt olyan állapotban, hogy felidézhetően elénk tárul a hajdani működés. Többségük ugyan ma is áll, de már más funkcióval létezik: van, amelyik szálláshely, van, amelyik étterem lett, többől pedig lakóház vált.
– A Séd-patak partján ez volt a folyás iránya szerinti 13. malom. A Séd nem fagyott be, télen-nyáron folyt, így a malmok egész évben tudtak működni. Ez volt az egyik legnagyobb malom, a működésére pedig komoly technológia és gépészet jellemző – mondta el elöljáróban Tamás Péter malomrestaurátor, aki néhány éve megvásárolta az épületet és felújította.
Tavaly októberben pedig kinyitotta a kaput a látogatók előtt, akik így megismerkedhetnek a molnárok munkájával és a malom működésével.
Új életre kelti a malmokat – ő Tamás Péter malomrestaurátor
Fotó: Mészáros Annarózsa
Róla és tevékenységéről a közelmútlban írtunk – itt ismerkedhetsz meg vele
Múltidézés a malomban
A malom megépítését az 1840-as évek elején határozták el a veszprémi polgárok, az őrlés pedig 1846. január elsején kezdődött meg benne. Az eredetileg felülcsapó malmot 1848 körül alulcsapóvá alakították át. Egy ideig a város működtette, de kevés hasznot jelentett az üzemeltetés, így 1876-tól bérbeadták, majd eladták. Az üzem egy időben a Pozsgai, majd a Buday család birtokában volt.
– Sajnos nem jól tervezték meg, így nem volt megfelelő a vízelvezetés a kerekekben. Ezért soha nem működött tökéletesen. Adták, vették mindig a malmot. Aztán a négy malomkőjáratos malomból egy malomkerekessé alakították át, s megváltoztatták a technológiát. Akkortól kezdve jobban funkcionált.
Kívül-belül megújult a malom épülete
Fotó: Mészáros Annarózsa
1903-ban beépítettek egy szombathelyi gyártmányú turbinát, mely 1952-ig működött.
– Csakúgy, mint a többi malmot, ezt is államosították, de meghagyták tartaléknak, hogy ha az ellátással bármi probléma lenne a városban vagy a környékén, azonnal el tudják indítani. Így szinte teljesen megmaradt a szerkezet, mindhárom szinten. A malom az 1960-as évek elején visszakerült az államosítás előtti tulajdonosához, aki egészen 1978-ig ismét üzemeltette: állatai ellátásához őrölt itt.
– Volt a Séden egy duzzasztógát és egy malomcsatornát is kialakítottak. Ezt az államosítás után szétbontották, onnantól már nem volt víz a malom hajtására. Buday bácsi – a tulajdonos – beszerelt egy Hoffer motort, azzal működtette. Amikor végleg leállt a működés, utána raktárnak használták az épületet. Később lakóházként funkcionált az épület, mely néhány éve – amikor Tamás Péter és családja birtokába került – meglehetősen rossz állapotban volt.
A tetőtér felújítása még most zajlik
Fotó: Mészáros Annarózsa
Ha nem kezdenek vele valamit, akkor néhány éve múlva összedőlt volna. Ám a sok munka révén új életre kelt a malom.
A Fenyves Malom bemutatóhely – melynek kialakításához a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatást is nyújtott – a felnőtteknek is sok érdekességet rejt.
Nem csak veszprémi vízimalmokkal, hanem többfajta malommal is ismerkedhetünk a kiállításon
Fotó: Mészáros Annarózsa
Nem csak ennek az épületnek a történetét és működését, hanem az összes veszprémi, sőt a környékbeli jelentős malmokat is bemutatják a tablókon.
Hajdan a zsákoknak nem csak a felirata, hanem a mintája is utalt tulajdonosára
Fotó: Mészáros Annarózsa
– A malom vertikálisan és horizontálisan is három részre osztható. Az alsó szint, az alsómalom – a meghajtások helye. A középső – ahol most állunk – a hengerpad, itt vannak az őrlőgépek. Felettünk pedig az úgynevezett szitapadlás van, ahol a szitálás és osztályozás zajlott. Vertikálisan is három rész jellemző: a gabobonát megtisztítják és megkoptatják, majd ide kerül az őrlésre. Középen van két őrlőgép, ezekkel végezték a gabonaszem roppantását. A szélén van egy malomkőjárat, ezzel a darálást végezték. A darálmányt már inkább csak az állatok táplálására használták. Közben a liszteket lezsákolták, ami pedig nem volt megfelelő, azt vissza tudták önteni a felöntőgaratokba. A teljes felöntés egy szinttel lejjebb történt: a sarokban álló felöntőgaratba belefért egy szekérnyi búza.
Kopperos, hengerőr, pejeros – a három molnárlegény
– Nagy teljesítményű malom volt, egy nagy területről szállították ide a búzát. Betárolták a gabonát, mindig annyit őröltettek meg, amennyi kellett. 24 órás működésről beszélünk, a napi teljesítmény 40-50 mázsa között volt: ennyit meg tudtak őrölni. Hajdan nem volt megállás, folyamatosan ment a munka. Kapcsolat volt az üzem és lakás között: a molnár lefeküdt, s hallotta, ha valami rendellenesség történik. Ilyenkor azonnal kiugrott az ágyból, megjavította a hibát, orvosolta a problémát. Amikor már fogyott a gabona, kevesebb volt az őrölnivaló, akkor végezték a karbantartást – idézte fel a múltbéli működést Tamás Péter. Érdekességképpen azt is megemlítette, hogy már akkoriban több féle módon őrölték a gabonát, igény szerint más és más volt a szemcsenagyság.
A Fenyves Malom honlapján arról is olvashatunk, hogy „a molnár három alkalmazottal dolgozott. A kopperos a bejövő gabonát a zsákokból a koptatógaratba öntötte. A hengerőr vigyázott az őrlésre, a pejeros pedig a lisztet szedte el a keverőgép alól. Egy mázsa gabonából 10%-ot kapott a molnár, 2-2%-ot pedig porlásra, hulladékra vontak le.„
A molnárok hajdani jegyzetei a falon – ezeket a felújítás során meghagyták
Fotó: Mészáros Annarózsa
Közösségi tér is lesz a Fenyves Malom
A bemutatóhelyként működő épületben a gyerekeknek játszószobát alakítottak ki, s molnárlegényekről, malmokról szóló népmeséket is nézhetnek. De a kiállítótérben is jól érezhetik magukat, hiszen itt sok mindent meg lehet érinteni, tapogatni – nem vitrinbe zárt tárgyak segítségével ismerkedhetnek a malmok világával.
– Igen, gondoltunk a gyerekekre is, hiszen ők a jövő generációja és fontos, hogy megismerjék, magukévá tegyék, hogy értékelni tudják és még jobbanvigyázzanak rá. Éppen ezért ezt a malomipartörténeti kiállítást próbáltuk a gyermekek szemszögéből is megközelíteni, interaktívvá tenni.
Ki lehet próbálni a mázsákat, van egy sor kézimalmunk, van darálószerkezetünk, s nemsokára még több lehetőséggel bővül a kiállítótér.
Az októberben megnyílt Fenyves Malom bemutatóhely a téli időszakban is látogatható, előzetes bejelentkezéssel.
Az épület és a hajdani üzem felújítása folytatódik: ottjártunkkor is folytak a munkálatok. Nyártól ugyanis még több lehetőséggel várják majd a látogatókat. Kialakítanak egy őrlőrészt és felújítják az egyik szitát, így bárki elkészíthet magának egy adag gabonából egy kis lisztet, amit haza is vihet.
Vagy egy másik lehetőséget kihasználva akár saját kenyeret is süthet a Fenyves Malom hamarosan elkészülő új részében. Lesz hely, ahol lehet dagasztani, s egy kis kemence is, ahol megsül a kenyér, hogy mindenki végig követhesse a folyamatot és megélhesse az élményt, ahogy a gabonából elkészül a mindennapi betevő.
Fotók: Mészáros Annarózsa
