Horváth Virág | 2020.06.22. 10:00
A tangóharmonika virtuóz legkedvesebb balatoni élménye Ábrahámhegyhez kötődik
Szerda éjfélkor véget ért a veszélyhelyzet, így Veszprém kulturális élete ismét beindult. Az ötszáz fő alatti korlátozást betartva az Európa Kulturális Fővárosa 2023 hivatalos vendéglátóhelyén, a Papírkutyában szombaton már Móser Ádám muzsikus-zeneszerző koncertjét élvezhették az érdeklődők.

Móser Ádám a klezmer, tangó és sanzon elemeit gyúrja össze, és kelti új életre improvizatív előadásaiban.

– Nagyon jó volt Veszprémben játszani, a Papírkutyában nagyon jó a tér, jó az akusztika, van hangulata, nagyon hangulatos. Én csak saját dalokat játszom, és rengeteget improvizálok, ami által lehetőség van arra, hogy bármikor, bármerre alakítsam a dalokat, attól függően, hogy az emberek mit szeretnének. Néha még magamat is meglepem. Ez nyilván hangulattól is függ, és a közönségtől is, a zeném valahol a francia sanzon, az argentin tangó, a klezmer és a balkáni zenék között helyezkedik el, és azt lehet érezni, hogyha egy közönség inkább a franciás vonalat szereti, akkor egy árnyalatnyival abba az irányba tolom az előadást.

A művész a közönség rezdüléseiből olvas, a szombati koncerten például a sanzonok világa volt a hangsúlyosabb.

– Ha figyel az ember, és megvan a közönséggel egyfajta metakommunikáció, akkor nagyon szépen fel lehet építeni egy estének a hangulatát: lehet ebben nevetés, sírás, vagy minden egyszerre.

Móser Ádám tangóharmonika virtuóz a Papírkutyában adott koncertet Fotó: Horváth Virág

Mindenkit másként érintenek meg ezek a zenei stílusok, Móser Ádám kedvencei között Edith Piaf és John Zorn is szerepel, de éppúgy szereti a klezmert, valamint sokáig moldvai és balkáni népzenét is játszott. Zeneszerzőként inkább érzi kihívásnak, hogy saját zenét játsszon, de a stílus megválasztása nem volt egyszerű döntés.

– Sokáig gondolkodtam, hogy mi az, ami hitelesen tudna szólni. A franciák a sanzonokban jók, az argentinok nagyon jól játszanak tangót, és rá kellett jönnöm, hogy itt, Kelet-Európa kellős közepén, ami otthonos és ismerős az minden egyszerre. Így kitaláltam a New York – Odessza vonalat. Amerikánál a jazzre és a klezmerre is gondolok, hiszen a második világháború után Amerikából, New Yorkból indult visszafelé Frank Londonék munkája nyomán a klezmer, Odessza ugye balkán, közben pedig a spanyol flamenco, francia sanzon, az olasz és az argentin dallamok is helyet kapnak a képzeletbeli vonalon.

Móser Ádám New York-Odessza zenei megoldásában ezek a stílusok mind helyet kapnak egyszerre. Sanzon harmónia meneten megszólaló klezmer skálák, balkáni hangzással, vagy flamenco ütemekkel is előfordulhatnak, a repertoárjának variációi végtelen számúak.

– Ez a reményeim szerint olyan koherens zene, amelyben nem kell elválasztani az egyes kultúráknak a hatásait, nem kell eldönteni, hogy mikor sanzon, mikor klezmer, vagy mikor tangó, ez mind együtt tud létezni. A zenében is abban hiszek, hogy a határok elmosása iszonyú fontos.

 

Fotó: Horváth Virág

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tangóharmonika hangja sokakban okoz disszonáns érzést, Ádámot hallgatva a közönségben sokszor olyan élmények és emlékek elevenednek meg, amelyek a legkülönbözőbb reakciókat képesek kiváltani. – Néha látom, hogy a koncertjeim alatt a közönségben sírnak emberek, koncert után jött már oda hozzám síró nő és férfi is megköszönni a zenémet. Egészen pontosan sokszor nem tudják megfogalmazni, hogy mit is köszönnek meg, vagy mit éreznek, de azt gondolom, hogy minden hang felelősséggel jár, ami a színpadon elhangzik. Az a zene, amit én csinálok, akkor jó, ha megmozgat valamit az emberben.

As the Wind Blows It. Freilach.

Közzétette: Adam Móser – musician, composer – 2020. június 20., szombat

Minden ember életében van legalább egy balatoni történet, amelyre szívesen emlékszik vissza, Móser Ádám zenei pályafutásában pedig ez a sztori Ábrahámhegyhez kötődik.

– Az ábrahámhegyi strandon játszottunk egyszer, a Nosnach együttessel (Móser Ádám tangóharmonikás mellett Kertész Endre csellóssal alkotják ezt a felállást – a szerk.), és hasonló stílusú zenét játszottunk, mint amit szólóban szoktam, de talán egy kicsivel még mélyebb, elgondolkodtatóbb. A strandon, délután hat órakor fürdőző közönség előtt játszottunk, akik nyilván nem azért jöttek, hogy komolyabb hangvételű zenét hallgassanak, mi pedig egy órás koncertet adtunk. Ennek ellenére átlagban 70-80 ember hallgatott minket, és ez nekem nagyon nagy élmény volt, hogy a strandközönség ilyen nyitott volt egy kvázi kuriózumra.

Móser Ádám nagyon szereti a Bakony-Balaton térségét, szívesen játszik Veszprém megyében, reményei szerint az Utcazene Fesztiválon is találkozhatunk majd vele még ezen a nyáron.

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva