Ha eláruljuk, ki a vár ura, bizonyára olvasóink jó részének ismerősen cseng a veszprémi Regenye József neve. Legutoljára akkor szerepelt lapunkban, amikor 2012-ben befejezte az angliai Roxfort Varázsló- és Boszorkányképző Szakiskola makettjét. Ahogy akkor fogalmazott, műszaki ember lévén (katonai főiskolát végzett) soha nem kalandozott el a fantázia világába, ám amikor a gyerekeivel megnézte a Harry Potter filmeket, a varázsló története őt is magával ragadta.
Leginkább a különleges épületek bilincselték le, amelyek alaposan megmozgatták a fantáziáját. Aztán a kezeit: fél éven át, napi négy-öt órában készítette a rajzokat, míg hozzálátott a kivitelezéshez, amely másfél évig tartott. Míg hajóit, autóit több kiállításon bemutatta, ezt a 110-szer 78 centiméter alapterületű, 42 centi magas várat, melyet 42 kilós üvegbúra véd, már nem vitte ki a lakásából. Akkor megfogadta, hogy soha nem készít már ilyen nagy méretű makettet, mivel a nyolcadik emeleti lakás már így is kész múzeum.
Hat évvel később mégis ismét vonalzót, ceruzát ragadott, s elkezdte tervezni A Gyűrűk Ura filmsorozat utolsó epizódjának (A király visszatér) helyszínét, a Minas Tirithet. Újból és újból megnézte a fimet, sok órát töltött az interneten, míg végül meghúzta az első vonalat – egy éven át, napi szinten csak rajzolt. Tavaly nyárra elkészült négy szintje a csodálatos építménynek, de újabb egy esztendő telt el a befejezésig.
A görgős terepasztalra felépített vár fél méter magas, 74 centiméter széles, a mögötte tornyosuló, hófödte hegy 102 centiméter magas. Az 59 éves alkotó letérdelt varázslatos építménye mellé, hogy beavasson a csodákkal teli történetbe, megmutatva a vár minden zegét-zugát.
– A hétszintes vár, amelyből kiemelkedik a sziklás orr-rész, magas fallal volt körbevéve. Bent a csigaházhoz hasonlóan lehetett az egyes szintekre feljutni úgy, hogy közben a sziklába vájt, kapukkal védett alagutakon kellett áthaladni. Mindenhol őrök álltak arra az esetre, ha az ellenség betörne hozzájuk, hogy aztán szintenként lezárják az előrejutást előlük. Legfelül kapott helyet a csodaszép palota. Előtte, a téren szökőkút, mellette a korábbi királyság valamelyikéből származó fehér fa, amely a legenda szerint erőt adott az uralkodónak. E szint alatt laktak a főurak, s ugyanitt alakították ki az istállókat is, hogy ha menekülni kellett, vagy ha éppen üzenetet kellett küldeni, gyorsan nyeregbe pattanhassanak. Még csak annyit az izgalmas meséből, hogy amikor az orkok, ezek az elvont teremtmények megtámadták a várat, csak a harmadik szint kapujáig jutottak. Mindenki meg akarta szerezni a mágikus gyűrűt, hogy segítségével különleges hatalommal bírjon. Lent a vár lábánál, ahol a pórnép lakott, valamint a szikla oldalába több mint kétszáz házat helyeztem el, többségük csupán egy centiméter széles. Nagyon aprólékos, fárasztó munkával építettem meg műanyag lemezekből valamennyit: minden egyes ablakot kireszeltem, a ház oldalait összeragasztottam. Sokszor az ujjaimat is, úgy kellett őket szikével szétválasztani. Akkoriban ujjlenyomatot se m tudtam volna adni – jegyezte meg mosolyogva Regenye József.
Mint mondta, a házikókat több próba után egyenként tette a helyére, előtte azonban folyamatosan szaladgált a kisszobából (a műhelyéből) a nagyszobába, így megvolt a napi gyaloglása is. A tornyok tetejének félgömbjét fából faragta ki, majd zöld színt kaptak, hogy készítőjük érzékeltesse a réz oxidációját.
– Arra is figyeltem, hogy az épületek, a vár fala korhű legyen, azaz eléggé kopottas, hiszen évszázadok óta szolgálta az ott élő népeket. Természetesen hajítógépek, lőállások, valamint daruk is helyet kaptak az erődítmény falain. A legalsó szintre fákat, bokrokat „ültettem”, és moha is van itt-ott – sorolta Regenye József.
A vár mögött emelkedő hegyen azt látni, hogy a megolvadt hó a patakban zúdul lefelé a vízgyűjtőbe. Legfelül áll az őrtorony, amelyből jelzőtűzzel adtak figyelmeztetést az ellenség közeledtéről, illetve segítséget kértek a közeli falvak lakóitól.
A vár és a hegy alapja habszivacs, borításuk gipsz, magyarázta a nyugdíjas Regenye József, aki úgy tervezte a hatalmas makettet, hogy az kiférjen az ajtón, bár sehol sem szeretné kiállítani.
Most arra vár, hogy egy közel 55 kilós üvegbúra kerüljön építménye fölé.
– Volt olyan hetem, amikor reggel nyolc órától késő estig dolgoztam. Egy ház elkészítése három-négy órát igényelt. Volt úgy, hogy feladom, mert már nem bírtam idegileg a sok reszelést, a szememet is erőltetni kellett. Így aztán egy-egy hetet kihagytam, s lazításképpen megépítettem unokahúgom egykori Yamaha MT09 Tracer motorjának kicsinyített mását. Annyira megtetszett ez a kétkerekű benzinfaló, hogy jelenleg a sajátomon dolgozom. Javarészt fából készül, majd festékkel „fémesítem”. Amikor holtpontra jutottam az építkezéssel, a feleségem és A Gyűrűk Ura könyvek nagy szerelmese, a háromgyerekes lányom biztatott a folytatásra. Az ismerősök is sokszor kérdezték, mikor fejezem be. Persze a lelkiismeretem és a szenvedélyem is vitt előre, hogy a vége felé nem szabad feladnom – mondta József.
Riportalanyom ismét fogadkozik: többet nem kezd bele ilyen nagy makett építésébe. Ezt mondta tíz évvel ezelőtt is. Ma még nem tudni, hogy a hat unokája közül melyik fogja rávenni az újabb alkotásra.
Forrás: veol.hu