A Somló mint vulkáni tanúhegy ma leginkább különleges borvidékként, kirándulóhelyként és középkori vára miatt ismert, és
kevesen tudják, hogy a Kr. e. I. évezred első felében harcosok vezette közösségek lakták.
A tárlat a Somló-hegyen zajló legújabb régészeti kutatások eredményein és a magyar régészet hőskorából származó felfedezéseken keresztül mutatja be a terület késő bronzkori és kora vaskori világát, a hegyet uraló harcosok szokásait és a két korszak fémműves mestereinek legszebb alkotásait – tájékoztat honlapján a Magyar Nemzeti Múzeum.
Tárgyaikkal együtt temették el a halottakat a Somlón
Ez a hely változatos történeteket rejt az egykor ott élt emberek vadászatairól, lakomáiról, ünnepeiről. A hegy előterében teljes közösségek munkáját felemésztő, hatalmas sírhalmok alatt találták meg a régészek azokat a halottakat, akiket tárgyaik társaságában temettek el egykor.
Lándzsahegy a magányos hegy kincsei – Évezredes történetek a Somló-hegyen című új régészeti kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A Somló-hegy már a XIX. században európai hírnévre tett szert a területéről előkerült késő bronzkori és kora vaskori sírok révén. Az elmúlt száz évben azonban a magyar régészet megfeledkezett a hegyről, ezért a kiállítás azt szeretné bemutatni, hogy milyen elfelejtett történeteket rejt a hegy, valamint hogy miket tud ebből rekonstruálni a régészet.
Arany és borostyán a Somló-hegyen
A Somlón tavaly év elején elindult friss kutatás eredményeként feltárt kincsleletek alapjaiban változtatják meg a késő bronzkor végi, és a kora vaskori rítusokról eddig kialakított képet.
Az előkerült tárgyak mögött egész Európát átszövő kapcsolatrendszerek húzódnak, átölelve a Baltikum, Alpok és Kárpát-medence térségét.
Az arany és borostyán ékszerek, egy vadkanagyar trófeakészlet és az egyedi fegyverek mind egy virágzó, késő bronzkori közösséget mutatnak be a Somlón.
Lándzsahegy a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán. tárlat a Somló-hegyen zajló legújabb régészeti kutatásait is bemutatja
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az építészet társművészetként és társtudományként jelenik meg a tárlaton, hiszen a Műegyetem építészhallgatóinak somlói kötődésű válogatott terveit, makettjeit is megtekintheti majd a közönség.
A kiállítás, amelynek két kurátora Soós Bence és Tarbay Gábor voltak, március 28-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében.
Nyitókép: Mihály Szilvia
