– Legutóbb Karda Bea bőrébe bújtál és a Búcsúzik az ezüst nyár című dalt adtad elő. Meglepődtél, amikor továbbjutottál a Sztárban sztár All Starsban?
– Mindent, amit lehetett, kihoztam ebből a produkcióból. Kívül esett a komfortzónámon, ahogyan korábban Fekete Pákót alakítani sem volt kényelmes számomra. De ez a műsorformátum erről is szól. Viccesek ezek a produkciók és minden előadónak vannak ilyen feladatai. Pál Dénesnek vagy Puskás Petinek fekszik, amikor nőt alakítanak, számomra idegen, de azt gondolom, hogy ebbe a produkcióba mindent beletettem, amit lehetett. Igazi profizmus volt az, amit Peti csinált a Judy Garland-átalakulás közben: nem tudtad, hogy nevess vagy megkönnyezd és eközben teljesen komolyan vette a feladatát. Testhezálló volt számára a szerep.
Vastag Tomi Karda Bea bőrébe bújt a Sztárban sztár All Stars-ban
Fotó: TV2
– Kit alakítanál szívesen? Milyen zenéket hallgatsz?
– Ahogyan öregszem, mintha visszafelé mennék az időben, de nem úgy, mint a Benjamin Button különös életében, inkább lélekben. A zenehallgatási szokásaimra is ez jellemző. Sajnálom, hogy nem láthatom már Elvis-t koncerten. Gyakran hallgatom és szívesen is alakítanám őt, de akár Johnny Cash-t is és a régi blues-előadókat is.
– A mai előadók közül vannak kedvenceid?
– Tudom, hogy nem feltétlenül jó a szakmám szempontjából, ha nem tartom a lépést a mai előadókkal és nem alkalmazkodom a változásokhoz, de a régi muzsikákat kedvelem.
– Hátráltat ez a zenei karrieredben?
– Lehet, hogy emiatt nem maradok fenn a zenei szférában, de nem zavar. Nem akarok alkalmazkodni, az állandóságot kedvelem. Ha olyan zenét csinálok, amelyet szeretek, az biztosan megtalálja a közönségét.
Vastag Tomi elsőként Tom Jones bőrébe bújt a Sztárban sztár All Stars-ban
Fotó: TV2
– Hogyan élnéd meg, ha nem maradnál a zenei pályán?
– Charles Darvin szerint nem a legokosabb és nem a le gerősebb marad életben, hanem aki a legjobban tud alkalmazkodni. Rengeteg dolog érdekel: programozás, fizika, orvostudomány. Biztos vagyok benne, hogy megtalálnám azt, amiben kényelmesen érzem magam.
– De előadóművész vagy és ezt nem lehet lélek nélkül csinálni.
– A zene az önkifejezés legjobb eszköze számomra: így tudom leginkább megmutatni azt, amit érzek.
Vastag Tomi elsőként Tom Jones-ként nyűgözte le a közönséget
Fotó: TV2
– Már gyerekkorodban is nyilvánvaló volt a zene iránti vonzalmad?
– Vannak olyan családi felvételek, amikor még beszélni sem tudtam, de Édesapám szerint. már tökéletesen dúdoltam a Kiskarácsony, Nagykarácsonyt. Emlékszem olyan karácsonyokra, amikor Édesanyám megfürdetett, szép ruhába öltöztetett és közben hallottam beszűrődni a szobába a Frank Sinatra-dalokat. Vonósokkal és fúvósokkal, a régi ünnepek hangulatával. Nagyzenekaros, régi zenei világ van a lelkem mélyén.
Vastag Tomi az óvodában
Fotó: privát
– Édesbús hangulata van az általad festett képnek, ugyanakkor szeretsz humorizálni is.
– Sokat filozofálok, de azt gondolom, hogy az evolúció a humort arra fejlesztette ki, hogy feldolgozzuk a feldolgozhatatlant, s hogy ne akadjanak ki az idegpályáink. A kedvenc érzésem a keserédes – a pillanat, amikor sírva nevetünk.
– Itt az ősz és a hangulatunk is – akár az időjárás – gyakran szomorkás. A Sztárban sztár All Starsban arról énekeltél, hogy búcsúzik az ezüst nyár. Tőled hogyan köszön el a nyár?
– De miért ezüst a nyár? Számomra inkább az arany szín kapcsolódik ehhez az évszakhoz. Kosztolányi írja, hogy: A kancsal emlék szépitsen tovább/mint hold, mely a felhőkön oson át/s széthordva megbocsátó mosolyát/ezüstté büvöl minden pocsolyát. (Kosztolányi Dezső: Könyörgés az ittmaradókhoz című verséből – a szerk.) De ez nem a nyarat jelenti számomra.
– Milyen volt a 2024-es nyarad és milyen számodra az ideális nyár?
– Idén nyáron rengeteg fellépésem volt. Gyakorta már szerdán elindultam koncertezni és hétfőn értem haza. Balatoni gyerekként nőttem fel, számomra természetes volt, hogy nyáron minden nap elbicikliztünk Veszprémből Balatonalmádiba és jól éreztük magunkat.
Vastag Tomi gyerekkorában (középen)
Fotó: privát
– Felnőttként is körbebiciklizted már a Balatont?
– A barátaimmal tekertük körbe, de mivel nagyon különbözőek vagyunk, nehezen egyeztettük össze. Volt, aki egy nap alatt szeretett volna körbemenni, én pedig jobban örültem volna, ha 4-5 nap alatt tesszük meg a teljes távot. Közben megállunk és figyeljük a természetet, élvezzük az illatokat és az ízeket, jól érezzük magunkat.
– Szoros a kötődésed a Balatonnal?
– Veszprém az otthonom és bárhová megyek a világban, mindig visszavágyódom oda, ahol örökké gyereknek érzem magam. A balatoni életnek megvan a maga mikroklímája: látom magam előtt az óriási platánfákat, Tihanynál a nyitott strandot, a 71-es út mellett az árusokat a lángosossal, a másik oldalon pedig már látszik a víz és mindig zöld a környezet.
– Mit jelent számodra a Balaton?
– Számomra a Balaton maga az élet. Egy korty víz a sivatagban, egy nagy lélegzetvétel, amely nélkül fulladozom. Ahogyan közeledem a Balaton felé, vannak iszaposabb részek és már érezni a halszagot, a lángosostól kiszivárog az étolaj szaga – másoknak kellemetlen, számomra azonban az életet jelenti.
– Gondolod, hogy örökké ilyen békebeli lesz a Balaton régiója?
– Antropocén kornak hívják azt a földtörténeti kort, amelyben ma élünk. Vagyis most a Föld arculatát leginkább az emberi tevékenység határozza meg. Az ember minden négyzetcentimétert igyekszik hasznosítani. Ez nem feltétlenül rossz dolog, ha okosan csináljuk és a természet egy részét azért érintetlenül hagyjuk.
– Hiányzik neked a Balaton. Milyen gyakran jársz haza?
– Budapesten élek, de nem lakóövezetben. Erdő vesz körül, azért, hogy azt érezzem, hogy egy mini Veszprém és egy mini Bakony van körülöttem.
– Boldog vagy ebben a környezetben? Komfortban vagy az életedben?
– Pillanatok vannak, amikor az ember boldog és megpróbálja ezt a pillanatot kinyújtani. Beleragad az érzésbe és azt szeretné, hogy örökké tartson, de a legjobb, amit kihozhatunk belőle, hogy legalább annyi boldog pillanatot tegyünk az életünkbe, mint amennyi szomorú adódik.
Vastag Tomi
Fotó: TV2
– Egy társ nem segíthet a nehéz időszakokban?
– Az élet dolgaiban óriási szükségem van egy egy társra. A szerelmem, a párom, az anyám, a legjobb barátom. És ez a négy nő sose találkozzon. (nevet)
– A gyerekeid is a mindent jelentik számodra.
– A gyermekeim édesanyjával mindent megtettünk a családunkért. Soha nem akartam, hogy a gyerekek azt gondolják, hogy van bárki is, akit jobban szeretek, mint az édesanyjukat. Szerettem volna, hogy azt érezzék, hogy a család egy egységet alkot, egy biztonságos környezetet, ami mindig megmarad.
– Hogyan éled meg a keserű pillanatokat az életben?
– Az emberi traumákat nem tudom feldolgozni. Más tragédiáját is a sajátomként élem meg. Amikor valaki meghal, azt a pillanatot letiltja az agyam, érzelmileg én is meghalok. Az, hogy valami egy perccel ezelőtt még volt, aztán pedig nincs: felfoghatatlan. A zene és az elmélyülés azokban a dolgokban, amelyek érdekelnek – ezek segítenek nekem.
:
Nyitókép: TV2
