A címért a pályázat második fordulójában Veszprém és a Balaton térség közös pályázata mellett Győr és Debrecen versengett. A döntést Aiva Rozenberga, a független nemzetközi bírálóbizottság elnöke jelentette be. Elmondta, a cím elnyerése a város és az ország mellett az egész kontinensre hatással van. Hozzátette, a bírálóbizottság tagjai különböző országokból érkeztek, véleményük szerint mindhárom pályázat erős volt, és nagyon nehezen hoztak döntést. Hozzátette, a pályázatokban személyes történetekkel, progresszív elképzelésekkel találkoztak. Kiemelte, Veszprém hozzá tud tenni az európai kulturális örökséghez.
Aiva Rozenberga, a testület elnöke az eredményhirdetés előtt azt is hangsúlyozta: rengeteg nagyszerű kezdeményezéssel, haladó gondolattal találkoztak mindhárom döntős város pályázatban, ezért Debrecen, Győr és Veszprém is megérdemelné a címet.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere elmondta: pályázatukban nagy hangsúlyt fektettek az összefogásra és 200 balatoni, valamint bakonyi településsel működnek majd együtt az EKF 2023 programsorozat megvalósításában. A veol.hu kérdésére a polgármester kiemelte, hatalmas öröm a cím elnyerése. Hangsúlyozta, több száz civil szervezet, vállalkozó és magánszemély mellett a program kidolgozásában résztvevő önkormányzatokat és szakértőket is köszönet illeti munkájukért, amellyel a pályázatot segítették. Hozzátette, 2023-ban egyetlen város lesz Európa Kulturális Fővárosa, ami kiemelkedővé teszi a cím elnyerését. Hangsúlyozta, a pályázatra kidolgozott program végrehajtása 2019 januárjában széles együttműködéssel kezdődik meg, hogy 2023-ra megfelelően felkészüljön a város és a térség a cím betöltésére.
Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ez alatt az idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.
Az Európa kulturális városa programot 1985-ben indította útjára az Az Európai Unió Tanácsa Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált.
1990-ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva.
1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen kilenc fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen.
2006. március 11-én a törökországi Isztambult, 2010-ben a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának.
